Tavaly december 1-től a minimálbér bruttó összege 15 százalékkal, 266 800 forintra emelkedett Magyarországon. Ez az összeg több mint a három és félszerese a 2010-es 73 500 forintos szintnek, mintegy 263 százalékkal magasabb annál. Ezzel európai szinten sincs szégyenkeznivalónk, sőt, a 2010-től történt, nemzeti valutában mért minimálbér-emelések tekintetében a 4. legnagyobb mértékű növekedést értük el. Ha vásárlóerő paritáson nézzük, a magyar minimálbér a 17-ik, sorrendben Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Bulgária követi.
Nem cél, hanem irány a 400 ezer forint körüli minimálbér
A kormányzat nem célként, hanem irányként fogalmazta meg a 400 ezer forint körüli minimálbér elérését 3-4 év alatt, ugyanakkor a gazdasági folyamatok érdemi ráhatással vannak a bérfolyamatokra is. A minimálbérekkel kapcsolatos végső döntést – ahogy korábban is – a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel együtt hozza meg. Az egyeztetések még javában tartanak, a kormány egy többéves megállapodásban és a bérek dinamikus növelésében érdekelt.
Ha megvizsgáljuk, hogy mit ír elő a megfelelő minimálbérekről szóló uniós irányelv, megállapíthatjuk, hogy az az indikatív referenciaérték kapcsán nem rögzíti, milyen konkrét referencia értéket kellene használnia egy-egy tagállamnak az átültetés során. Használhatnak nemzetközi szinten általánosan használt értéket (pl.: bruttó mediánbér 60 százaléka, bruttó átlagbér 50 százaléka stb.), illetve és vagy a nemzeti szinten alkalmazott indikatív referenciaértéket. Mindezek alapján látható, hogy az irányelv széleskörű autonómiát biztosít a tagállamok számára a referenciaérték meghatározása során hozzátéve, hogy mint referenciaérték, nem jelent kötelezettséget a tagállam számára annak elérésére. Az átültetési határidő 2024. november 15. vagyis addig kell tájékoztatni a bizottságot az átültetés keretében végrehajtott intézkedésekről.
Bér vagy kereset? Egyáltalán nem mindegy!
Fontos, hogy amikor – a kötelező legkisebb bérek emelése kapcsán – a bérekről beszélünk, akkor ne keverjük össze a fogalmakat, hiszen a bruttó bér és a bruttó kereset között érdemi eltérés van. Egy esetleges automatizmusnál, ami referenciaértékhez köti az évenkénti emeléseket, mindenképpen szükséges tisztázni, hogy melyik adatot vesszük alapul. A bruttó átlagbér a bruttó átlagkereset 82-84 százalékát teszi ki Magyarországon, hiszen utóbbi tartalmazza a bérpótlékot, kiegészítő fizetést, prémiumot, jutalmat, illetve 13. és további havi fizetéseket is. A minimálbér önmagában egy alapbér, így nem az almát a körtével szeretnénk összevetni, hanem a minimálbérek kiindulópontja a bruttó átlagbér kell, hogy legyen. A minimálbérek számításánál tehát egyértelműen a bruttó béreket javasolt alapul venni. A lenti számításoknak megfelelően – amennyiben az átlagbér 50 vagy 60 százalékát vesszük referenciaértéknek – 2028-ra érhető el a 400 ezer forint körüli minimálbér Magyarországon. Megítélésem szerint az alábbi ábrán látható alternatívák szolgálhatnak kiindulási pontként a tervezés során.
A teljes cikk itt olvasható.
