Újabb, legalább két évvel kitolódik az USA stratégiai (termonukleáris) csapásmérő háromszögének, a triád egyik eleme, a szárazföldi telepítésű interkontinentális rakéták lecserélése. A csúszás okai összetettek. Nyilvánvalóan szerepet játszik, hogy nincs pénz a silókban elhelyezett interkontinentális ballisztikus rakéták, a jóval a nyugdíjaskorba érkezett LGM-30-as Minuteman III.-asok felváltására a darabonként 160-180 millió dollárba kerülő modern LGM-35A Sentinelekre.
Ennek most, amikor feszültebb az amerikai-orosz viszony, nagy jelentősége van. Vélhetően a 2024-es pénzügyi évre jóvá hagyott nyolcszázhuszonöt milliárd dolláros amerikai katonai költségvetés sem elegendő, hogy állja a többi között a jelenleg 132 milliárd dollárra becsült rakétafelújítás költségeinek egy részét, az Ukrajna támogatásával járó többletkiadásokat.
Nem lehet leállítani indítás után
Ami a Sentinel programot illeti, a kiadások tetemes részét felemésztik a szolgálatból kivonandó Minuteman III. ballisztikus rakéták bontása, alapanyagként való feldolgozása, vagy megsemmisítése. A Pentagon annyit közölt a Sentinelek felfegyverzéséről, hogy a robbanófej(ek)et egy 300 kilotonna (20 Hiroshima bomba) robbanóerejű, W87-0 mintájú hidrogénbomba alkotja. Hivatalosan egy rakéta egy robbanófejet hordoz, de nem zárják ki a több robbanófejes (fürtös) rakéta-megoldást sem. Ugyanilyen bizonytalanság övezi egy új, titokzatos W87-1 jelzésű robbanófej megjelenését. Ellentétben a filmekben látottakkal: ha egyszer az elnöki jóváhagyás alapján elindították a termonukleáris robbanófejes rakétákat, azokat menet közben már nem lehet leállítani, visszahívni, vagy megsemmisíteni. Ez érvényes a többi amerikai stratégiai rakétafegyverre is – írja a washingtoni képviselőház információs szolgálata.
Macron lufija
Ami az Ukrajna-hatást illeti, a Biden-vezetés már a kezdet kezdetén elhatárolódott Emmanuel Macron tervétől,egyes NATO-országok hadereje Ukrajnába való bevonulásának vitatott és az EU/NATO-államok többsége által nem támogatott ötletétől. Pat Ryder vezérőrnagy, Pentagon szóvivő 2024. február végén:
nem tervezzük harcoló amerikai katonák Ukrajnába való küldését. Biden valószínűleg vette és értette is a Macron-bevonulás veszélyeit. Vlagyimir Putyin elnök figyelmeztetett: a kilátásba helyezett, csaknem két hadosztálynyi francia haderő ukrajnai szerepvállalása, esetleg a frontra való vezénylése Oroszország-NATO (legalábbis Moszkva és egyes nyugat-európai államok) közti nukleáris háborúba torkollhat. Hogy van-e „szelektív” Moszkva-NATO atomháború? – senki sem tudja. Európában mindenesetre ennek alig van jelentősége, tekintettel rá, hogy egy európai állam elleni orosz atomtámadás következményei a földrajzi közelség miatt napokon belül az időjárás révén áthidalhatatlanul súlyos gondokat okoznak a szomszédoknál is.
Háborús fáradtság
Az ukrajnai háború alakulása, a konfliktus harmadik évében érezhető „Ukrajna-fáradtság”, az idei év végén esedékes elnökválasztások folytán lehetséges változások elbizonytalanították a politikai-katonai vezetést. Ez jelentkezik az ukrajnai háborúból való kifarolás politikájában is. Washingtonban felmérhették, hogy egy Kínával, a fő potenciális ellenféllel való katonai összeütközés gyakorlatilag teljes mértékben leköti az USA erőforrásait. Az üzenet Washingtonból: felejtsék el a korábbi, „két és fél” alapú doktrinákat, amelyek szerint az USA képes lenne két nagy háború egyidejű megvívására és egy harmadik, kisebb konfliktus kezelésére.
Ma már kevésszer emlegetik a Joe Biden elnök útmutatásai alapján 2022 októberében kiadott Nemzeti Védelmi Stratégiát, hiszen az azóta történtek a világban, az ukrajnai fronton sok tételt, premisszát felülírtak.
Moszkva figyelmeztet
Ezen felül Moszkva arra is figyelmeztetett, hogy az ukrán felségjelű-személyzetű, amerikai gyártmányú, hagyományos és nukleáris fegyverzetet egyaránt hordozó F-16-os gépek NATO-országokból való felszállását és a kelet-ukrajnai frontra repülését NATO támadásként értékelheti, ennek megfelelő válaszlépéseket tehet. Ezek közé tartozhat az ukrán F-16-osok lehetséges indító-fogadó bázisaira, a lengyel, román, cseh, olasz, német, holland, belga NATO-repülőterekre mért (nukleáris) csapás.
Amerika óvatos és megfontolt lépésekkel reagál az ukrajnai feszültség fokozódására. Érzékelhetően csökkenteni akarja a Washington-Moszkva ellentétet, hogy a Washington-Peking szembenállásra koncentrálhasson. Ez tükröződik abban is, hogy
Moszkva fenyegetéseiben név szerint említi Franciaországot, viszont Amerikáról alig esik szó.
Washington a minap, – mint a The Financial Timeshoz (FT) eljutott értesülésből kiderül -, figyelmeztette Kijevet, álljon le az oroszországi olajipari létesítmények elleni támadásokkal, mert azok felhajtják az olajárakat.
A választás a tét
Az ok: a hivatalban lévő elnök újraválasztási esélyeit kevés dolog fenyegeti oly mértékben, ahogy azt az amerikai benzinkutakon fizetett magasabb árak teszik. Az FT emlékeztet rá, hogy az elmúlt időszakban egy gallon benzinért 15 százalékkal többet, átlagosan három és fél dollárt kérnek a kutasok. Hagyományosan a legdrágább az üzemanyag Kaliforniában. Idén március végén akár öt dollárt is felszámolhattak egy gallonért (körülbelül 3,8 liter, egységár ez esetben: literenként 1,20 euró), írja egy német utazási kiadvány.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: AFP
