Hiába a folyamatos és fenntartható magas gazdasági növekedés, a pénzügyi- és reálgazdasági mutatóink – adósságráta csökkenése, külső egyensúlyi mutatók javulása, hitelminősítői feljavítás, historikusan alacsony jegybanki alapkamat, külföldi működőtőke „érkezése” – javulása, balliberális szakértők folyamatosan azt sulykolják, hogy gazdasági fejlettségben immár Románia is lekörözött bennünket. Ráadásul a magyar háztartások „kismiskák” a románokkal szemben. Meg egyébként is, Románia jobban „húz”, immár fejlettebb is mint hazánk.
Utóbbi persze nettó hazugság, de álljon itt egy különleges adat az Eurostat, vagyis az EU statisztikai hivatalának közlése alapján.
Ha azt vizsgáljuk, hogy a lakosság pénzügyi vagyona miként is alakult – hazai pénznemben – 2010 és 2017 között, akkor a magyar háztartásokat gyarapodás tekintetében csak a lengyelek és a svédek előzték be.
Amennyiben a növekedés ütemét százalékban adjuk meg, a következőképpen alakult a helyzet az elmúlt hét évben – a 2018-as számok még nem állnak rendelkezésre.
Lengyelország 69,5, Svédország 63,7, Magyarország 56,7, Csehország 45,7, Egyesült Királyság 43,3, Dánia 42,4,
Finnország 36,5, Németország 32,8, Spanyolország 22,5 és Szlovénia 14,9 százalék.
Mit is jelent ez magyarra lefordítva? A legutóbbi, 2018-as jegybanki kimutatások szerint a lakosság pénzügyi vagyona meghaladja az 50 ezer milliárd forintot, ami több mint az éves gazdasági teljesítmény, vagyis a GDP értéke. Utóbbi valahol 40 ezer milliárd körül alakulhat.
Ha pedig nem pusztán a pénzügyi vagyont (hitelek, részvények, egyéb pénzügyi befektetések és készpénz) vesszük alapul, hanem például a háztartások birtokában lévő lakások értékét – ez becslések alapján ugyancsak 50 ezer milliárd forint körül lehet -, valamint a földvagyont is, amely meghaladja a 8 ezer milliárdot, akkor a magyar családok birtokában lévő vagyon eléri a 110 ezer milliárdot. Ez nem is olyan kevés! A GDP háromszorosa.
