Nemzeti tervet dolgozott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a fogászati amalgám használatának fokozatos csökkentése érdekében, amelynek arányát
2030-ra 1 százalékra kell korlátozni az uniós direktíva szerint. Magyarországon van még olyan megye, ahol a fogorvosok több mint 5-7 százaléka töm amalgámmal is.
Ezt a tömőanyagot Magyarországon korábban elsősorban az alacsonyabb ár miatt választották a fogorvosok, de 2019. január 1. óta már csak kapszulás amalgámot használhatnak, ennek az ára pedig megegyezik a korszerű kompozitokéval – mondta a Világgazdaságnak Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Közölte, hogy az ő keszthelyi rendelőjében már legalább tíz éve nem használnak amalgámot.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felmérése szerint 2018 novemberében 6933 magán- és közfinanszírozott fogorvosnak volt működési engedélye.
Közülük 988 szolgáltató küldött vissza kiértékelhető adatot, eszerint mintegy 71 százalékuk dolgozott fogászati amalgámmal 2016 és 2017 között, de az új amalgámtömések aránya csökken. 2013-ban az összes tömés mintegy 11 százalékát tette ki az amalgám, 2018-ban a 4 százalékát, ezek a tömések szinte kizárólag a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott rendelőkben készülnek.
Ahhoz, hogy az amalgámtömések kifúrásakor képződő port kivonják a szennyvízből, egy amalgámszeparátorra van szükség, egy-egy ilyen gép becsült ára egymillió forint. Mivel nincs minden NEAK-finanszírozott fogorvosi rendelőben ilyen eszköz, az Emmi járásonként 174, fővárosi kerületenként pedig 23 szeparátorral akarja felszerelni a rendelőket összesen 197 millió forint értékben.
(Borítókép: Laufer László, Új Dunántúli Napló)
