A folyó fizetési mérleg hiánya 774 millió euró volt az első negyedévben – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB tájékoztatása szerint a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a szezonális hatások kiszűrésével 1131 millió euró volt, a negyedéves GDP 2,5 százaléka. A finanszírozási igény kiigazítás nélküli értéke 349 millió euró tett ki.
A jegybank adatai szerint a nemzetgazdasági nettó adósságállomány – a közvetlentőke-befektetésen belül elszámolt adósság nélkül – 2023. március végén 26 973 millió euró volt, az utolsó négy negyedév összesített GDP-jének arányában 15,7 százalék. A nettó adósságállomány 6140 millió euróval nőtt az előző negyedévhez képest.
Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője szerint a 774 millió eurós deficit jelentős, 1386 millió euró javulás az egy évvel ezelőttihez képest. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a külkereskedelmi mérleg javulását tükrözve érdemben, 835 millió euróra csökkent az áruk egyenlegének hiánya az egy évvel ezelőtti 2769 millió euró deficithez képest. Az áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet okozta, hozzájárulva az import csökkenéséhez.
Az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások folytatódó helyreállása miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 1623 millió euróról 2079 millió euróra emelkedett.
– A folyó fizetési mérleg javulást azonban lassította, hogy mind az elsődleges jövedelmek, minid a másodlagos jövedelmek hiánya jelentősen emelkedett. A bruttó külső adósság 118,96 milliárd euróra nőtt (a GDP 69,2%-a) az egy évvel ezelőtti 98 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 161,4 milliárd euróra az egyévvel korábbi 137,4 milliárdról – emelte ki Suppan Gergely.
A kilátásokkal kapcsolatban jelezte: a következő években ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, döntő részben a tavalyi átlagokhoz képest meredeken visszaeső energia- és energiahordozóárak miatt, aminek hatására a cserearányjavulás önmagában 8,5-9 milliárd euróval javíthatja a külső egyensúlyt, a visszaeső fogyasztás, az energiamegtakarítás (részben az enyhe télnek is köszönhetően), valamint a napenergiatermelés súlyának növekedése a hazai energiatermelésben jelentős mértékben csökkentheti az importot, így a javulás ennél erőteljesebb is lehet.
Az áruforgalom, valamint az idegenforgalom további fokozatos helyreállása szintén hozzájárulhat a külső egyensúly javulásához, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet. A tőkemérleg pedig az uniós források várható lehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése.
Az elemző ebben az évben 4-4,3, jövőre 2-2,5 milliárd euró hiányra számít a folyó fizetési mérlegben, azonban a javulás akár ennél nagyobb mértékű is lehet, míg a következő években újra többletet mutathat a folyó fizetési mérleg. Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2,1%-ára mérséklődhet, a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény pedig az egyensúlyi szint közelébe csökkenthet, azonban a következő években a visszatérhet a külső finanszírozási képesség többlete, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is.
– A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés, így a várható további kamatcsökkentések szempontjából, így az egyensúly további javulása lehetővé teszi az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklését is. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását – mutatott rá az elemző.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP/Karl-Josef Hildenbrand)
