Nem az unió klímapolitikája, környezetvédelmi és fenntarthatósági célkitűzései vagy az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi engedélyek emelkedő ára az elsődleges oka az áramárak növekedésének
– hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hét végén tartott uniós csúcstalálkozón.
Energetikai szakértők szerint a jelenlegi energiaár-emelkedés egy egymást erősítő soktényezős helyzet szerencsétlen együttállásának a következménye, amelyben a kilábaló gazdaságok megnövekedett energiaigénye mellett szerepet játszanak olyan nem várt tényezők is, mint a szokatlanul hideg ázsiai tavasz vagy az aszállyal sújtott Dél-Amerika vízerőműveinek kapacitáscsökkenése, mindezek jelentősen megnövelték a cseppfolyósított földgáz árát – emelte ki a VG cikke.
Európában a holland és a norvég kitermelés akadozása is rátett egy lapáttal, tovább erősítve a Gazprom pozícióját. Ezen túlmenően a kínálati korlátok miatt szokatlan módon már a nyáron kitároltak földgázt az európai szolgáltatók, hogy kompenzálják a megugró energiakeresletet, amit tovább fokozott a rekordmeleg nyári időjárás. Ráadásul az aszály és a szélcsend következtében nemcsak a víz- és szélerőművi termelés maradt el a szokásostól kontinensünkön, hanem még az atomerőműveket is vissza kellett fogni hűtési problémák miatt.
A visszakapcsolt szénerőművek áramtermelésének hatékonyságát tovább rontotta a karbonkvótaárak emelkedése
– derült ki Szabó John és Fabók Márton energiapiaci elemzőknek a Telexen megjelent tanulmányából.
Azt gondolhatnánk, hogy a növekvő energiaárak előnyösebb helyzetet teremtenek a szolgáltatók számára, úgy tűnik azonban, hogy sokan eltaktikázták magukat. Nemrégiben térségünkben is meglett az energiakrízis első áldozata, a cseh Bohemia Energy, amely ráadásul lakossági ügyfeleket is kiszolgált, hazánkban pedig a JAS Zrt.-nél merültek fel problémák Jandó Zoltánnak a G7-en megjelent cikke szerint. Nyugat-Európában már szeptember óta sorra kerülnek nehéz helyzetbe vagy mentek csődbe az áram- és gázszolgáltatók. Ennek elsődleges oka, hogy a szolgáltatók körében az elmúlt években kialakult egy kockázatos gyakorlat, amelynek lényege, hogy a határozott idejű szerződéskötések esetében az eladott áram mennyiségét nem fedezik le azonnal beszerzéssel, tehát eladják ugyan előre az áramot,
de nem veszik meg a termelőtől, csak később, az év folyamán, kvázi shortolva az árammal és a gázzal.
Ha év közben éppen lement az árfolyam, akkor be lehetett vásárolni, és többet lehetett nyerni, mintha rögtön a szerződés aláírásakor történt volna a beszerzés is.
Az elmúlt években azért is terjedt el ez a gyakorlat – elsősorban a gáz esetében –, mert évekig lefelé tartottak az árak. Az idén azonban megfordult a trend, így ha valaki nem fedezte le magát, akkor már tavasszal sokat bukhatott. A piacok sokáig még egy őszi fordulatban reménykedtek, szeptemberben azonban soha nem látott szintre emelkedtek az árak: az áram tőzsdei spotára az év elejinek nagyjából az ötszörösére ugrott, csődközeli helyzetbe sodorva számos szolgáltatót, amely ezt a gyakorlatot követte.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
