Csintalan Sándor a magyar demokrácia tőkesúlya?

Hírek
Csintalan Sándor bejelentette: visszalépne az MSZP-be. Mi az, hogy visszalépne? Pártelnök szeretne lenni, és ellenzéki kerekasztalt akar szervezni a demokrácia megmentése érdekében, amibe a Jobbikot is bevenné. A rádiós műsorvezető vajon azt gondolja, a magyar demokrácia sorsa azon múlik, hogy ő egymaga, hogyan tartja azt egyensúlyban?

Csintalan már az egykori állampártnak is tagja volt, hogy aztán annak utódpártjából kilépjen a 2000-es évek derekán. Nem sokra rá Fidesz-tag lett, majd a 2015-ös G-napi sajnálatos események után Simicskát választotta. Nemrég a Fideszből is kilépett, és láss csodát, most visszamenne régi bajtársaihoz, hogy megmentse „Horn Gyula pártját”.

Ez a Csintalan-kettős már önmagában is érdekes, de ami igazán figyelemre méltó, az a hozzáállás, amit mindig azok irányába tanúsít, akiket cserbenhagy. Emlékszünk még miket mesélt Zuschlág János az MSZP-s pénzügyekről? Kockás füzet, széf a párt székházában…

Csintalan akkor rögtön sietett megerősíteni ezeket a híreszteléseket, amik nyilvánvalóan az MSZP amortizálódását erősítették. Most, hogy az MSZP a megsemmisülés szélére kerülhet, (amiben ő is tevékenyen részt vett) hirtelen meg akarja menteni őket.

A G-napig számára tökéletes Fidesz is így járt Csintalannal. Hirtelen bármit csinálhatott a kormány, arra ő csak a száját húzta meg a fejét rázta. És minden ilyen pálfordulását elképesztő hitelesen tudta úgy tálalni, hogy csakis az igazság oldalán áll. Most is ez történik. Akiket majdnem egy évtizedig vígan ekézett, azokról hirtelen a G-nap után megfeledkezett (hogy többet tudja a kormányt szapulni), most meg egyenesen győzelemre vezetné őket a frontvonalban állva. Legalábbis ő ezt mondja. Mintha Csintalan lenne a magyar demokrácia tőkesúlya, aki mindig megsegíti azt az oldalt, amelyik arra szorul.

Csakhogy ez nem így működik. Az egyik nap a saját „sötét kommunista múltját” emlegetni, mint jobboldali. Nem sokra rá meg az ő „sötét kommunista múltjának” utódpártja hirtelen „Horn Gyula pártja” lett. És nem olyan értelemben, ahogy azt mi használjuk a jobboldalon, akiket Horn és az ő szintén „sötét kommunista múltja” arra emlékeztet miért is borsódzik a hátuk attól a párttól. Nem. Horn Gyula itt a legpatetikusabb kontextusban jelenik meg.

Ha ezt mindig így gondolta, minek tolta annyi évig a Fidesz szekerét? Ha nem tetszett neki, hogy az MSZP lelépett Horn ösvényéről, akkor nem egy jobboldali pártba kellett volna belépni. Szervezhetett volna egy régi/újbalos mozgalmat is.

De ez igazságtalan elvárás lenne, hiszen az Csintalan küldetéstudata nem erről szólt, hanem arról, hogy ő egymaga egyensúlyozza ki folyton a magyar demokrácia vitorlását. Lehet, hogy Csintalan tényleg a magyar demokráciai tőkesúlya? Nem, inkább a szélkakasa.

Borítókép: MTI Fotó: Kovács Tamás

Ezek is érdekelhetnek

További híreink