Egyértelmű trend kezd kirajzolódni az ingatlanpiacon a vírus megjelenése óta. Az eltelt 11 hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy minden használt lakástípus esetében kismértékben nőtt az alku mértéke, ismertette az Otthon Centrum adatsorát Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, a korábbiakhoz hasonlóan
még mindig a panelek esetében lehet a legkevesebbet alkudni.
Az egyik 15 emeletes panelház, parkos környezetben a zuglói Vezér úton. (MTVA/Bizományosi: Róka László)
De a 7,8 százalékos alku az ezt megelőző éves átlaghoz képest még így is 1,2 százalékos növekedést jelent. Az alku mértékének emelkedésében nincs számottevő különbség a településtípusok között, ez az érték 0,5-2 százalék között alakult. A legkisebb árengedményt a budai kerületekben, valamint a régió központok paneljei esetében lehetett elérni az eladóknál (7 százalék), míg a Budapest belvárosában ez az arány magasabb volt (9 százalék). Az ország többi részén kevéssel ez alatt maradt az alku középértéke (8 százalék).
A tégla lakások esetében a vírus előtti időszakhoz képest 1,8 százalékos növekedés után átlagosan 9,3 százalékra emelkedett a teljes alku mértéke.
Az országrészek azonban különbözően reagáltak, mindössze annyi a közös bennük, hogy mindenhol nőtt az árengedmény összege. Az Otthon Centrum Budapest belvárosában mérte a legnagyobb árengedmény emelkedést (3,7 százalékot), de még a 25 ezer főnél kisebb településeken is érezhetően emelkedett az alku lehetősége (2,5 százalékkal). Budapest többi részén azonban kisebb volt az árengedmény százalékos növekedése (1 százalékos). A régió központban vásárlók rosszabbul jártak, a járvány előtti időszakhoz képest még csökkent is az alku lehetősége (0,5 százalékkal), az eladók itt engedtek a legkevesebbet az árból (6,2 százalékot).
Pest megyében a vevő szemszögéből valamivel jobb a helyzet (7,5 százalék az engedmény), míg a többi megyei jogú városban és a pesti perem kerületekben ennél is magasabb árcsökkentést lehet elérni (8 százalékot). Alighanem az eladók túlárazási gyakorlatát mutatja, hogy Buda (10 százalékkal) és a Belváros (11 százalékkal) vezeti az alku során elérhető engedmények rangsorát a használt tégla lakások piacán. Hasonló a helyzet a 25 ezer főnél kisebb településeken, ahol ugyancsak erős pozícióban vannak a vevők az alku során, igaz itt inkább a kisebb kereslet, mint sem túlárazás okozná a nagyobb alkut. (több mint 10 százalékos az árengedmény).
A családi házak esetében az elmúlt egy évben a teljes árból 10 százalékot alkudtak a vásárlók, ami 1,1 százalékkal magasabb érték, mint a 2019 II. negyedévétől a vírus megjelenéséig eltelt időszakban.
Leginkább Budán, a régió központokban és a 25-50 ezer fős városokban nőtt az árengedmény mértéke (2,5-3 százalékkal), a többi térségben viszont 1 százalék alatt maradt ez az érték.
A meghirdetett árhoz képest
a legkevesebbet a külső pesti kerületekben és az agglomerációban engedtek az árból az eladók (8,5 százalékot).
Ház Ivádon 2021. február 26-án. (Fotó: Komka Péter / MTI)
A többi településtípus esetében ennél jobbak voltak a vevők alkupozíciói (10-12 százalék között). A legmagasabb Budán és a 25-50 ezer fős városokban volt, míg legkevesebbet az ennél nagyobb méretű városokban engedtek. Az irányárhoz képest átlagosan 6,7 százalékkal alacsonyabb vételárat ajánlottak a vásárlók. Ez Pest megyében, és a perem kerületekben viszont csak 5-6 százalék, míg az 50 ezer főnél kisebb településeken 7,5-9 százalék között váltakozott.
A vevők alkupozíciója Soóki-Tóth Gábor szerint azért javulhatott egy év távlatában, mert a vírus miatt jelentősen csökkent az „ingatlanturisták” száma, jellemzően csak a komoly vásárlási vagy eladási szándékkal piacra lépők maradtak a szektorban. Olyanok, akik mindenképp ingatlant akartak venni vagy eladni, így mindkét fél igyekezett megegyezésre jutni.
(Borítókép: Régi stílusú köztéri világítótestek kovácsoltvas konzolon a Budai Vár Kard utcájában. Jobbra az Esterházy-család által építtetett és nemrég felújított műemlék lakóház részlete. (MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
