Viharosan kezdődött a szeptember a bukaresti belpolitikában. Florin Cîțu nemzeti liberális miniszterelnök leváltotta a hárompárti koalíciós kormány igazságügyi miniszterét, Stelian Iont (USR PLUS), mire az utóbbi pártjának a többi tárcavezetője is lemondott tisztségéről. Jelenleg mindenki a kabinet fő erejét képviselő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szeptember 25-i kongresszusát várja, abban reménykedve, hogy miután eldől, ki lesz a PNL elnöke a következő négy évben (a jelenlegi vezető, Ludovic Orban vagy kihívója, Cîțu kormányfő),
akkor talán ismét összeállhat a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is magában foglaló háromtagú koalíció.
A politikai csetepaté nagyon rosszkor jött az üzleti szférának, hiszen Romániának 2008 óta nem volt olyan kormánya, amely teljesen kitöltötte négyéves mandátumát. Alakultak különféle jobbközép és balközép szövetségek, de egyik sem bizonyult tartósnak, így az elmúlt 13 évben átlagosan 13 kormánya volt keleti szomszédunknak, és ebbe még bele sem számoltuk az ideiglenes kabineteket. Volt olyan esztendő, hogy két kormány váltotta egymást. A tavaly decemberi parlamenti választások után úgy tűnt, végre stabil koalíció alakult, amely 2024-ig, mandátuma lejártáig zavartalanul építkezhet. A PNL és az USR PLUS közötti konfliktus miatt most ez az álom is szertefoszlott, amire igen hevesen reagált a befektetői szféra.
Ursula von der Leyen februárban fogadta az új román miniszterelnököt. Azóta sok a csetepaté a Citu-kormányban, az EB elnökének várható látogatása megnyugtathatja a befektetőket. (Fotó: Francisco Seco / Europress/AFP)
Az 550 vállalatot magában foglaló Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara közleményben jelezte:
a német befektetők a kormányválság hatására elvesztették az abba vetett bizalmukat, hogy a bukaresti kabinet képes végrehajtani a szükséges és sürgős reformokat.
Úgy vélik, mivel a közpolitikák, így a gazdaságpolitika főbb kereteinek a meghatározása a politikai döntéshozókon múlik, a pártoknak nem a krízis előidézésére kellene összpontosítaniuk, hanem a reformok megvalósítására. Romániának olyan vezetésre van szüksége, amely képes szembenézni a jövő kihívásaival, így például az uniós zöldmegállapodással, a digitális átalakulással, különben az ország elveszítheti versenyképességét a befektetések elnyeréséért folytatott küzdelemben – figyelmeztetett a kamara. „Újabb problémák és bizonytalanságok helyett a cégeknek hathatós politikai és közigazgatási támogatásra van szükségük,
így az EU-s pénzeknek el kellene jutniuk a gazdaságba, a közigazgatásnak növelnie kell a digitalizáltságát és professzionalizmusát,
mert csak így nőhet számottevően a lakosság életszínvonala” – olvasható a szervezet állásfoglalásában. Keleti szomszédunknak egyébként Németország a legnagyobb külkereskedelmi partnere.
A munkáltatói érdekvédelmi szövetségek a reményüket fejezték ki, hogy a jelenlegi politikai válság minél hamarabb véget ér.
A 15 nagy ágazatban 350 ezer dolgozót foglalkoztató kétezer vállalatot tömörítő Concordia úgy véli, mind a lakosságnak, mind az üzleti szférának az az elvárása, hogy a döntéshozók tolják háttérbe a pártérdekeket, hiszen a nagy horderejű társadalmi és gazdasági kérdések egységet, együttműködést kívánnak. Felsoroltak néhány kihívást is, amelynek a nem megfelelő kezelése letérítheti Romániát a fejlődési pályáról. Ezek között van a lejre nehezedő nyomás, a magas inflációs szint, az államháztartási hiány csökkentésével, az uniós helyreállítási terv gyakorlatba ültetésével és az EU-s költségvetési ciklus forrásainak a lehívásával kapcsolatos kérdések.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: A kormányfőt ábrázoló élő szobor melletti molinó Verespatak megőrzését hirdeti. Az Unesco-listás településen az aranybányászatot jelentős zöldberuházásokkal kell helyetteríteni (Daniel Mihailescu, Europress/AFP)
