Az euró bevezetésének csak pénzügyi feltételei vannak a közösségben: az alacsony infláció, a hatvan százalék alatti államadósság, a kamatkonvergencia, valamint két évig meghatározott árfolyamon (ERM-2-rendszer) kell rögzíteni a kandidáló államoknak a fizetőeszközt az euróval szemben.
Hazánk a felsorolt kritériumok jelentős részét teljesíti, ugyanakkor mind a kormány, mind pedig az Magyar Nemzeti Bank reálgazdasági fejlettséghez is szabja az euró bevezetését. Konkrétan: amíg el nem érjük az eurózóna átlagának 90 százalékos fejlettségét, addig nem érdemes meghonosítani a közös uniós pénzt. Jelenleg 67 százalékon állunk.
Csehország is képes lenne bevezetni az eurót, azonban Prága egyelőre hallani sem akar erről. Nincs eurós céldátumok a lengyeleknek sem. Közben Románia is letett arról, hogy 2019-ben bevezesse az eurót, egy új csatlakozásicéldátumot pedig csak a következő kormány fog meghatározni.
Ugyanakkor a horvátok mielőbb szeretnének belépni az euróövezetbe. “Az euró bevezetése növeli Horvátország globális, politikai és gazdasági hitelességét, valamint eszközt jelent a gazdaság fejlesztéséhez” – mindezt a horvát kormányfő jelentette ki nemrég Zágrábban, az euró bevezetéséről a Horvát Nemzeti Bankkal (HNB) közösen rendezett stratégiai fórumon.
Hasonló ambíciókat fogalmazott meg nemrég a bolgár pénzügyminiszter is, aki szerint hamarosan eljöhet az idő, hogy Bulgária belépjen az ERM-2 rendszerbe. Ez az euró bevezetését megelőző stáció az Európai Unióban.
