Civil nyomásgyakorlás az uniós források felfüggesztéséért

Hírek M. O. A.
Nyílt levelet tettek közzé civil szervezetek, amelyekben a Magyarországnak járó 7,5 milliárd eurós forrás kifizetésének felfüggesztését kérik az Európai Bizottság ajánlására hivatkozva.

Nyílt levélben kéri a Magyarországnak szánt uniós források kifizetésének felfüggesztését a Gazdasági és Pénzügyi Tanács minisztereitől a Human Rights Watch, a Nemzetközi Emberi Jogok Szövetsége, a Holland Helsinki Bizottság és Nyílt Társadalom Alapítványok. Az Európai Bizottságra november 30-iki ajánlására hivatkozva azt írták, „a magyar kormány nem hajtotta végre megfelelően a 17 jogállamisággal kapcsolatos aggályokat orvosló intézkedés központi szempontjait”, a címzetteket pedig mintegy felelőssé teszik abban, hogy a Magyarországnak járó 7,5 milliárd euró uniós forrást – összhangban a Bizottság megállapításával, ajánlásával – ne folyósítsák Magyarország részére.

A tét hét és félmilliárd euró Fotó: Getty Images

Ezen felül szerintük az elmúlt évtizedben „a magyar kormány leigázta a bíróságokat”, aláásta a média függetlenségét és pluralizmusát, „démonizálta a nem kormányzati csoportokat és kriminalizálta egyes legitim tevékenységeiket”, csorbította a tudományos szabadságot, „megsértette a migránsok, az LGBTIQ+ és a nők jogait”, miközben továbbra is részesült a EU-s pénzekből.

Céljuk még, hogy „a Tanács elvi álláspontot képviseljen, és megakadályozza, hogy az egyes tagállamok túszul ejtsék a létfontosságú uniós prioritásokkal kapcsolatos uniós döntéseket” – például a 18 milliárd eurós ukrajnai segélycsomagot és a globális társasági adóminimumot, amely utóbbi ellen Magyarország köztudottan azért tiltakozik, mert sem magyar sem európai érdekeket nem szolgál.

Boros Bánk Levente politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója a figyelo.hu megkeresésére elmondta, a most közzétett nyílt levél (amely a szervezetek magyarországi honlapján cikkünk megjelenése idején még nem olvasható) megszokott stratégia, külső nyomásgyakorlás az uniós döntéshozók felé. Stratégiaváltás szerinte, hogy a felsorolt nemzetközi szervezetek magyarországi ágait nem találjuk a nyílt levélaláírói között.

Külön figyelemre méltó elem még, hogy bár emberi jogokra hivatkoznak, belekeverik Ukrajna támogatását, valamint a globális minimumadót, és emellett, mivel láthatóan politikai indíttadású nyomásgyakorlásról van szó, az okok között találjuk a határvédelem kérdését és a szankciós politikát is, amelyet hazánk köztudottan ellenez. A politológus szerint szó sincs tehát arról, hogy azért akarnák visszatartani a Magyarországnak járó forrásokat, hogy keleti szomszédunk kaphasson juttatást, nem ezzel van összefüggésben. A szándék, a felhívás egyértelműen Magyarországról szól, jogálmiság címén, a források visszatartásával szeretnék elérni azt, hogy Magyarország mások akarata szerint cselekedjen és igaz ez valamennyi felsorolt és fel nem sorolt intézkedésre.

Mivel a nyomásgyakorló civil szervezetek közvetlenül vagy közvetve a Soros-hálózat részei, lehet befolyásuk a végső döntésre – mutatott rá a politológus. Az időzítésről szólva azt mondta, a szervezetek most vagy soha alapon próbálják a hazánknak járó uniós kifizetéseket megakadályozni.

További híreink