Az élelmiszeripar az egyik leginnovatívabb, a változásokra leggyorsabban reagáló szektor, amely a mezőgazdasággal együtt stratégiai ágazat – mondta az idén 30 ezer négyzetméteren 300 kiállítóval megrendezett Sirha Budapest nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás megnyitóján Nagy István agrárminiszter. Mint bejelentette, még ebben a hónapban megtörténik társadalmi egyeztetésre adják közre a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásait, amelyeket ezután összesen 200 milliárd forint értékben írnak ki. Ebből 50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza – közölte a Világgazdaság.
„Jó minőségű alapanyagból könnyű rosszat főzni, de rosszból sosem lehet jót” – idézte a miniszter Gundel Károly szavait, ezzel is érzékeltetve, hogy az élelmiszeripar nem választható el az alapanyag-termelő ágazatoktól: csak a kiváló alapanyagokat előállító mezőgazdaság és a fejlődő élelmiszeripar együttműködésével lehet jó minőségű élelmiszerekkel ellátni a lakosságot. Ezért az állattenyésztésben és növénytermesztésben érdekelt vállalkozások fejlesztéseit is jelentős forrásokkal segítjük, támogatják – tette hozzá.
Az élelmiszereket, illetve az élelmiszeripart érintő szabályozás különösen hangsúlyos feladat lesz EU magyar elnöksége idején, vagyis az év második felében – mondta a miniszter, kiemelve a feladatok közül az élelmiszerek jelölését és az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet. Utóbbi azért is kiemelt kérdés, mert az élelmiszerlánc első számú fenntarthatósági problémája nem a hagyományos állattartás vagy az öntözéses gazdálkodás, és nem is a nagyüzemi élelmiszer-előállítás, hanem az élelmiszerpazarlás.
A fejlett országokban a pazarlás több mint fele a háztartásokban keletkezik, amit felismerve Magyarországon már 2016 óta működik a Maradék nélkül program, amely révén mára több mint negyedével tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszerpazarlást.A miniszter beszélt arról is, hogy napi másfél-kétmillió ember veszi igénybe. A cél ezen a területen az, hogy az egészséges étrendbe illeszthető, biztonságos és megbízható, főként helyi alapanyagokból előállított ételek készüljenek. Ezt a jogalkotás is segíti, hiszen egy kormányrendelet szerint 2022-től legalább 60, 2023-tól pedig már legalább 80 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi termékekre kell alapozni a közétkeztetést.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Balogh Zoltán
