Most először mutatta be a sajtónak a Nestlé Hungária Kft. büki állateledel gyárát.
A program egyik legnagyobb tanulsága volt, hogy a gyártás területén a „korlátot minden egyes helyváltoztatásnál fogni kell”! A helyzetet természetesen el lehet viccelni, de a létesítmény vezetése ezt olyan szigorúan tartatja be a munkavállalókkal és a látogatókkal, mint az összes higiénés szabályt – megbotlani nem ér! A már-már rigorózusnak tűnő szabályok – bár hangsúlyozottan állateledel gyártásról van szó – nem véletlenek, itt is ugyanolyan szabályok érvényesek, mint az emberi élelmiszer gyártásban, tehát nem árt odafigyelni.
2021.09.15. Bük. Nestlé állateledel gyárlátogatás. (Fotó: Cseh Gábor / Vas Népe)
A gyár nem egy kispályás üzem, holott az elmúlt negyven évben rendkívül kalandos volt a múltja. A hetvenes években például alma raktárként működött, majd a környékbeli almafák számának csökkenése miatt többszöri profilváltást követően német és osztrák üzletemberek tulajdonába került, akik megkezdték a gyár mai területén a „kutyusok” és a „cicusok” számára Darling márkanéven az állateledel gyártást – foglalta össze a létesítmény történetét Arthur Van Raalte a gyár holland vezetője, aki rendszeresen ingázik Bécsből Bükre. A Nestlé 1998-ban jött a képbe, amikor megvásárolta a gyárat és a PetCare üzletágába illesztette, megtartva a Darling regionális márkanevet, de egyben ide hozta a Purina családot, a Friskies-t, a Felix-et és a Dog Chow-t, majd a fejlesztések után ma már 50 országot szolgál ki.
Az egyébként magyarul meglepően jól beszélő gyárvezető hozta képbe a sajtót, hogy a teljesen automatizált, 50 robottal és persze megannyi munkavállalóval működő üzem kibocsátása mekkora. (Ma már nem konzervekbe, hanem újrahasznosítható tasakokba csomagolják az állateledelt.)
Évente nagyjából egymilliárd tasakot bocsát ki a gyár (napi 70 kamion forgalommal), ellátva ezzel Európa számos kiskedvencét megfelelő minőségű táplálékkal.
Ebből a számból kiindulva, valóban elég nagy érték a létesítmény ahhoz, hogy egy apró szőrszál miatt (ami a higiénés szabályok elmulasztásával kerülhet a kiskedvencek ételében) vissza kellejen hívni a kiskereskedelmi polcokról egyes termékeket, vagy kockáztatva egy időleges leállást. Innentől kezdve a korlátba kapaszkodás a lépcsőzés során is egészen más értelmet nyer.
Természetesen nem csak a gyár, az európai és a magyar állateledel piac is meglehetősen impozáns számokat mutat. Európában jelen pillanatban nagyjából 40 milliárd eurót költenek állateledelre és ebben a következő években van még 25-30 százalékos növekedési lehetőség. A magyar piac sem „piskóta”, itthon 120 milliárd forint éves értékről lehet beszélni, ami a következő években (ha ügyesen csinálják a gyártók) megduplázódhat. Ma ugyanis a kiskedvencek (szigorúan macskákról és kutyákról van szó) táplálék bevitelének mindössze 40 százalékát adja a gyártott állateledellel, a maradékot természetesen a házikoszt teszi ki. H
anzel Lajos a Nesté Purina magyarországi üzletágvezetője gyorsan leszögezte, hogy ez a magyarországi 40 százalék, az unióban átlagosan 80 százalék körül alakul.
Hogy mi az oka az itthoni alacsonyabb számnak, az szerinte két dologtól függ. Egyrészt itthon kisebb a vásárlóerő, másrészt Kelet-Európában, főleg vidéken a házikedvenceket jellemzően házőrzőnek és egérfogónak tartják. (Nagyjából 2,3 millió cicusról és 2 millió kutyusról van szó.) A városokban természetesen nagyobb arányban kapnak gyártott állateledelt a kedvencek, de ott a tartásukat is egészen más motiválja.
Nem titok, hogy a járvány alatt jelentősen megnőtt a házi kedvencek tartása és persze itt is meg kell említeni a motivációt.
2021.09.15. Bük. Nestlé állateledel gyárlátogatás. (Fotó: Cseh Gábor / Vas Népe)
Nagyon sokan pont azért akartak kutyát, hogy a kijárási korlátozás szabályainak szellemiségét megkerüljék (tételesen szabad mozgási lehetőséghez akartak jutni a kisállatokkal), de persze nagyon sokan a bezártság és az egyedüllét okozta problémákra igyekeztek a kiskedvencekkel megoldásokat találni. A lényeg azonban, hogy a házi kedvencek számának növekedésével kell számolni a következő időszakban – természetesen vidéken is. Ami teljesen egyértelműen befolyásolja majd (eladásnövekedéssel) az állateledel piacokat.
Magyarán hatalmas és dinamikusan növekvő üzletágról lehet beszélni és talán pont ez motiválta a Nestlét arra, hogy transzparenciát biztosítson a bükki gyöngyszemének, amely azon túl, hogy rendkívüli kibocsátási adatokkal bír, olyan know how-t tud, amit sok más vállalkozás nem igen mutat fel, nem beszélve az elmúlt évek sokmilliárdos beruházásairól.
Büki számok
A büki gyár 1998 óta tartozik a Nestléhez. A vállalat 2010 és 2019 között több mint 43 milliárd forintot költött a magyarországi állateledelgyártás fejlesztésére. 2011-ben és 2013-ban, majd pedig 2017-ben hajtott végre jelentős kapacitásbővítést és újította meg állateledelgyártó üzemének gyártási technológiáját és termékportfólióját.
Az elmúlt 10 évben a cég összességében több mint 500 új munkahelyet teremtett Bükön.
A tavaly ősszel bejelentett beruházással közvetlenül mintegy 160 új munkahely jön létre, így a gyárban dolgozók létszáma megközelíti az 1150 főt.
A tervek szerint a jövő év első negyedévében átadott bővítés után a büki gyár naponta több mint 5 millió termék (Felix, Darling, Friskies, Gourmet) gyártására lesz képes. A gyárból így mindennap több mint 70 kamion mennyiségű állateledel indulhat útnak a világ több mint 50 országába.
A 2020-as 50 milliárdos fejlesztéssel a Nestlé újabb rekordot állított fel.
Ez nemcsak a vállalat történetében egyedülálló, hanem a magyar élelmiszer- és feldolgozóiparban is az elmúlt évtized egyik legnagyobb beruházásának számít. A fejlesztéssel a Nestlé tovább erősíti meghatározó szerepét a magyar élelmiszeripari befektetők között, továbbá vezető pozícióját a kelet-közép-európai régióban.
(Fotók: 2021.09.15. Bük. Nestlé állateledel gyárlátogatás. (Cseh Gábor, Vas Népe)
