A Bálnában a műtárgyak már a helyükön, a pezsgő behűtve, és hamarosan kiderül, mekkorát durran a főváros legújabb kortárs művészeti vására, a szeptember 21. és 24. között megtekinthető Budapest Contemporary. A főszervezők régi motorosok, Tausz Ádám és felesége, Tausz Katalin nevéhez eddig az Art and Antique művészeti vásárt köthettük. Mostantól duplázni terveznek: a tavaszi mellé, itt az őszi eseményük, amely egy piaci rést tervez betölteni.
Milyen művészeti vásár hiányzott a magyar műtárgypiacról?
Tausz Ádám: A galeristák és a gyűjtők között már régóta folyt az eszmecsere arról, hogy szükség lenne egy olyan kortárs vásárra, amely kizárólag szakmai alapokra épül, és megfelel a nyugat-európai sztenderdeknek. Ennek megvalósítására első lépésként felállítottunk egy advisory boardot, azaz egy négy tagú bizottságot, amely elbírálja, hogy a jelentkezők közül, mely galériák jelenhetnek meg kiállítóként a Budapest Contemporary-n. A szakmai együttműködő partnerünk, a Magyar Kortárs Galériák Egyesülete három tagot, Deák Erikát, Diák Krisztinát és Molnár Anit delegálta, én pedig Rechnitzer Zsófia művészettörténész-kurátort kértem fel a board negyedik tagjának. A legfőbb kritériumként azt határoztuk meg, hogy progresszív művészeket képviselő galériák jelentkezhetnek, amelyek a 60-as, 70-es évektől hozhatnak műalkotásokat. Fontos, hogy legyen állandó helyen működő egységük, tehát a csak online kereskedő galériákat kizártuk, és azt is elengedhetetlennek tartottuk, hogy képviseljenek művészeket, akik számára rendszeres kiállításokat rendeznek.
Reigl Judit Tömbírás című műve.
Melyik az a nemzetközi vásár, amely a szemük előtt lebegett a tervezéskor?
Tausz Katalin: A madridi vásár és az Art Brussels. Főleg a hangulat miatt, mert az az egész sava-borsa, a legfontosabb, mind a kiállítói, mind a látogatói oldalról. Ha szinte fesztiválhangulat jellemez egy eseményt, akkor a gyűjtők is könnyebben szóba elegyednek a galeristákkal, és nő az eladások száma. A Bálna szerintem nagyon jó helyszín, autóval és tömegközlekedéssel is elérhető, különleges az épület, és gyönyörű a kilátás a Duna közelsége, a budai látkép miatt.
Közel harminc kiállító szerepel a vásáron – látogatóként hogy lehet befogadni ezt a műtárgymennyiséget? Milyen módszert javasolnak a körbejáráshoz?
Á.: Ez nem olyan extra mennyiség, abszolút átlagos és befogadható. Szerintem annak, aki most ismerkedik a kortárs művészettel, sokkal kellemesebb élmény egy vásáron részt venni, mint magányosan betérni egy galériába, ahol elsőre talán idegenül érezheti magát. A vásárokon könnyen, egy helyszínen felmérhető a piac, épp azért, mert hatalmas a merítés. Majd a látogató később célzottan, már ismerősként felkeresheti azt a galériát, amelynek kínálatából esetleg vásárolna is.
K.: Egy vásáron bárki bármeddig bolyonghat: van idő megtalálni azt, ami tetszik, ami arra készteti az embert, hogy ahhoz a műhöz vissza-visszakanyarodjon. A könnyebb eligazodás, értelmezés végett egy-másfélórás tárlatvezetéseket is szervezünk a látogatóknak, ezeken a jegy megvásárlása után ingyenesen lehet részt venni. Antalffy Péter történész, mint egy showman, szórakoztató és informatív történetekkel viszi körbe a műalkotások között az érdeklődőket.
Françoise Gilot (Picasso egykori élettársa) Hegyi vízesés című képe 1979-ből
A magyar galeristák között milyen a viszony?
Á.: Ahogy mi látjuk, teljesen normális, egészséges versenyhelyzet. Elő-előfordul, hogy a művészek jönnek-mennek galériától galériáig, de ez természetes, emiatt nincs harc köztük. Számukra egy vásár szintén remek terepet ad a találkozásokhoz, itt biztosan tudnak kicsit beszélgetni, kapcsolódni. Ha egymást túllicitálva próbálnak jobbnál jobb művekkel megjelenni, az pedig kifejezetten jót tesz a piacnak.
Minden évben felajánlják egy hazai múzeum vagy közgyűjtemény számára az ingyenes megjelenési lehetőséget, ezt miért érezték fontosnak?
Á.: Ez a vásár abban is különbözik más eseményektől, hogy itt nem szerepelnek egyéni művészek, sem intézmények. Viszont azt szükségesnek tartottuk, hogy egy múzeum be tudja mutatni a gyűjteményét, működését, a területét. Idén a debreceni MODEM válogatását ismerheti meg a közönség, ezzel is bekapcsolva a kelet-magyarországi régiót a kortárs magyar művészeti vérkeringésbe. Ismerjük a kínálatukat, jó művészek vannak náluk: a standnál a MODEM-díj négy pályakezdő nyertesének – Bíró Dávid, Dobokay Máté, Koltay Dorottya Szonja és Schuller Judit Flóra – alkotásait láthatják a látogatók.
K.: A másik különlegessége a vásárnak, ami már az Art and Antique-on a védjegyünkké vált, hogy rendezünk egy jótékonysági online aukciót is az eseményhez kapcsolva. Az aukció tárgyait a kiállító galériák ajánlják fel, ezekre az Axioart felületén lehet majd licitálni, a befolyt összeget pedig az autizmussal élőket támogató Autistic Art Alapítványhoz juttatjuk el.
Van olyan vásárlói réteg, amelyet kifejezetten szeretnének megszólítani, és behúzni?
Á.: Az egyik a vidéki célcsoport, de az első évben a bécsi és a pozsonyi vásárlókat is szeretnénk ide vonzani. A közösségi média-elérések nagyon jó számokat hoznak, elvileg sokan fognak ezekből a városokból is idelátogatni. Nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalokra is, akikhez közelebb szeretnénk hozni a kortárs művészetet. Kifejezetten nekik szervezzük szeptember 23-án, szombat este a Budapest Contemporary Afterparty-t, amelynek keretében 19 órától kötetlen tárlatvezetések, majd 21 órától hajnali 1 óráig sztár lemezlovasok pezsdítik fel a hangulatot a kiállítás területén.
K.: Az Art and Antique-on ez szintén egy bevezett, nagy sikerű program, ahol üzletek is jócskán köttetnek.
Ha a vg.hu-ra kattint, elolvashatja a teljes interjút, amelyben erről lesz még szó:
Hogy lehet jól együtt dolgozni férjként és feleségként?
Hogy áll a műtárgy, mint befektetés? Nemzetközi szinten visszaesésről is hallhattunk a nagy aukciós házaknál.
„Számomra a kézfogás erősebb megállapodást jelent, mint az aláírt szerződés” – mondta Ádám egy interjúban. Működhet így ez üzletember 2023-ban, illetve cégvezetőként mi az a probléma, ami mostanában a leginkább foglalkoztatja?
A borítókép Bak Imre egyik utolsó alkotása, amely szintén elérhető a vásárban. Fotók: Budapest Contemporary
