A Sargentini-jelentés szerint fennáll a veszélye annak, hogy Magyarországon súlyosan megsértik az európai értékeket. Korlátozták az Alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen.
A jelentés természetesen olyan “megbízható” forrásokra alapozta állításait, mint a magyar balliberális sajtó cikkei, és Soros NGO-inak panaszáradata. A jelentésről szóló vita során Ujhelyi István (MSZP) és Nidermüller Péter (DK) EP-képviselők végig Sargentiniék álláspontját támogatták.
Az Európai Unió fórumain jó ideje támadják hazánk kormányát, amiért a néptől származó világos, és egyértelmű felhatalmazásával él is, és nem úgy pattog, ahogy a haladó erők szeretnék. A gyenge és homályos felhatalmazással rendelkező bürokratáknak nem tetszenek a valódi hatalommal rendelkező nemzetállami politikusok, mert ők nem fogják önként és dalolva minden hatáskörüket átruházni az unió gittrágóinak. Márpedig Sargentininek és elvbarátainak hosszútávon ez a célja: a demokratikusan, a népszuverenitás elvén működő nemzetállamok beolvasztása egy bürokratikus, egységes európai államba, ahol a hatáskörök tisztázatlanok, a néptől eredő felhatalmazás pedig csak papíron létezik.
Így aztán azzal sem kellene törődniük, ha valamely nemzet nemet mond a Soros-féle elmebajnak, és nem akarja befogadni bevándorlók tömegeit a nyílt társadalom eszméjének nevében.
Soros és az EP-ben ülő megbízható szövetségesei elvennék a magyarok önrendelkezését. Újra. Volt már olyan, hogy Magyarország ügyeit nem itt, hanem egy birodalmi központban döntötték el. Utoljára ezt a központot Moszkvának hívták, és hogy minden klappoljon, az ottani elvtársak a szovjet csapatok ideiglenes itt tartózkodásával adtak nyomatékot akaratuknak, miközben a hazai árulók kényszeresen hajbókoltak a kommunista birodalomi központ irányába.
A hajbókolók már megvannak, Ujhelyi és Niedermüller minden bizonnyal pezsgőt bontana, ha Magyarország elveszítené szavazati jogát, de valószínűleg annak örülnének a legjobban, ha Orbánt külső hatalmak megbuktatnák. Mert ők erre önmaguktól, demokratikus úton, a magyar emberekkel a hátuk mögött képtelenek. Így a politikai elődeik által teremtett régi hagyományt feltámasztva asszisztálnak Brüsszel azon törekvéseihez, hogy Magyarország sorsáról ne a magyarok döntsenek.
Nem hisznek ők semmiben – se a nyílt társadalomban, sem pedig a multikulti Európában -, kivéve egy dologban: a külföldi érdekeket kiszolgálni mindig egyszerűbb, mint a magyarokat arról meggyőzni, hogy őket érdemes követni.
