A jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan a felelős a kérelem elbírálásáért, ahol a menedékkérő az Európai Unió (EU) területére lép. A felelősség megállapításakor a menedékkérő és egy adott tagállam közötti kapcsolatok számítanának, úgy mint a létező családi kapcsolatok, korábbi tanulmányok vagy korábbi érvényes tartózkodási engedély az EU területén.
Amennyiben nincsenek ilyen kapcsolatok, akkor a tagállamot egy fix elosztási kulcs segítségével jelölik ki, miután megtörtént a menedékkérő regisztrálása, a biztonsági ellenőrzés és a kérelem jogosultságának gyors kivizsgálása.
Erre mondja azt Gál Kinga, hogy a tervezet az unió külső határain fekvő országokat nem ösztönzi határai védelmére, mivel arról rendelkezik, hogy ne a belépés szerinti első ország ellenőrizze, hogy a jelentkezők valóba védelemre szorulnak-e. Ehelyett szét kell osztani őket a tagországok között, és különböző nemzeti hivatalok esznek felelősek a jogosultság megállapítására.
Az elfogadott tervezet kitér arra is, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vesznek át menedékkérőket, vagy nem teljes körűen tartják be a szabályokat, csak korlátozottan férhetnek hozzá az uniós forrásokhoz – közölte az uniós parlament sajtószolgálata.
A szakbizottság egy olyan javaslatot is elfogadott, miszerint az illegális migráció, terrorizmus, vagy más biztonsági kockázat veszélyének elkerülése érdekében szigorúbban ellenőriznék az olyan unión kívüli országokból érkezők iratait is, akikkel szemben nincs uniós vízumkényszer.
Gál szerint egymásnak ellentmond a két intézkedés, az egyik szigorítja a határátlépést a vízummentességet élvező országokból érkezők esetében, a másik viszont korlátlanul beengedné a gyakran okmányok nélkül érkezőket is.
Ideiglenes kvóta helyett állandó elosztás
Nem tudjuk nem észrevenni, hogy hiába beszéltek Brüsszelben a kvóta ideigelnességéről, amennyiben ez a rendszer bevezetésre kerül, az a migránsok folyamatos beengedését és elosztását jelentené, amit központilag oktrojálnának rá a tagállamokra, és az alapszerződés értelmében nekik járó forrásokkal zsarolnák őket.
Persze így is el kell bírálni majd a menedékkérelmeket, de nehéz elhinni, hogy ez hatékonyan működhet, ha nem rögtön a schengeni külső határoknál történik meg. Úgy látszik Brüsszelben még mindig azzal vannak elfoglalva, hogy valamilyen állandó, felső korlát nélküli kvótarendszert alakítsanak ki, ami alól a nemzetállamok nem bújhatnak ki, ahelyett hogy segítenék őket határaik minél hatékonyabb védelmében. Még mindig nem dőlt el kinél van az utolsó szó joga, a nemzetállamoknál, vagy a gyenge legitimációval rendelkező, szupranacionális uniós intézményeknél. Szerencsére a tervezet még az EP plenáris ülése elé kerül, és még a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia.
