Megérkezett az Európai Bizottság Magyarország elleni keresete az Európai Unió Bíróságára a civiltörvény ügyében – tudatta a luxembourgi székhelyű testület. Az Európai Bizottság júliusban kezdett kötelezettségszegési eljárást a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozás miatt.
Annak ellenére perelte be most Magyarországot a Bizottság, hogy törvényt még javaslat formájában az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság is megvizsgálta. A szervezet akkor megállapította, hogy a külföldi támogatással Magyarországon működő szervezetek átláthatóságáról szóló szabályozás jogszerű célokat tűz ki. A Velencei Bizottság szakértői szerint a törvénytervezet a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet hivatott előmozdítani. A Velencei Bizottság akkor pozitívnak nevezte, hogy a javaslat fokozatos szankcionálási eljárást ír elő és a szankciókra vonatkozó minden fontos döntést bírósági döntéshez köti. Az akkori ajánlásoknak megfelelően az Országgyűlés módosította a jogszabálytervezetet, mellyel az ellenzéki és a külföldi kritikák méregfoga ki lett húzva.
A Bizottság szerint ugyanakkor a törvény továbbra is indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba. Emellett a Bizottság szerint akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a képességüket a feladataik ellátásában, továbbá indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a szabad tőkemozgást.
Múlt héten a Soros-egyetem ügyében, korábban pedig a kötelező betelepítési kvóták elutasítása miatt indult eljárás Magyarország ellen az Európai Bíróságon. Az ügy pikantériája, hogy éppen a múlt heti keresetet benyújtó Bizottság első alelnöke ismerte el, hogy két évtizede rendszeresen egyeztet Soros Györggyel stratégiai kérdésekről. De az Európai Bizottság vezetője, Jean-Claude Juncker is hasonlóan nyilatkozott korábban.
