Ifjabb Bozsik József a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselőjelöltje lett. Ezt a háromgyermekes családanya létére is az országgyűlés egyik legszebb hölgye, a jobbikos Duró Dóra jelentette be, az ifjabb Bozsikkal az oldalán. A volt frakcióvezető-helyettes azt is mondta a fogathajtásban jeleskedő ifjabb Bozsikról, hogy ő a Jobbik értelmiségi bázisát erősíti. Érdemes megnézni az erről készült videót is, mert mintha ez még magának az ifjabb Bozsiknak is sok lett volna: ide-oda forgatja a szemét, a fejét, de elfutni nem tud, ha már bevállalta azt, amit azért mégsem kellett volna. Láthatóan kellemetlen volt számára az esemény. Szó, ami szó, egy fogathajtó sikereiről elhíresült valakit – lehet akár két diplomája is, mint a lovas riporterként is bemutatkozott ifjabb Bozsiknak – nem igazán szokás értelmiséginek nevezni. Ha az mégis megtörténik, onnantól káosz. Kétség nem férhet hozzá, hogy az iszlámista/katolikus vezetésű Jobbik már megint beletrafált a hülyeségbe.
Megértem, hogy a helyét és hitelességét nagyítóval kereső Jobbik már néhány éve lasszóval próbálja fogdosni az úgynevezett „értelmiségieket” maga köré, mert szüksége lenne valamiféle „értelmiségre” is – a kirakatba. Ennek érdekében még titkosnak tartott találkozókat is bevállaltak a párt prominensei azokkal a magukat mindig is leginkább a baloldali-libeális értelmiséginek tartó hölgyekkel és urakkal, akik némileg legalizálni tudták volna – legalábbis bizonyos szűk, budapesti latintanári körökben – a Jobbik szereplését az amúgy tényleg színes politikai arénában. Ezeket a találkozókat egyrészt azért próbálták titokban tartani, mert a Jobbiknak is kínos lett volna, ha kitudódik, hogy efféle prominens körben korteskedik. Addig mindenképpen, amíg látható eredménye nincs ennek a – hangsúlyozom, a Jobbik múltjára tekintettel – teljességgel érthető, egyszersmind teljességgel érthetetlen próbálkozásnak. Másrészt azért, mert az említett, úgynevezett „értelmiségieknek” – üdvözlöm őket szeretettel – már a gondolattól is szagos lett az alsóneműjük, hogy netalántán kitudódik „a nagy szabadkőműves összeesküvés”.
Azaz, nemcsak, hogy elmentek egy „emberevő jobbikos” rendezvényre, hiszen ennél azért jóval többre vállalkoztak: egymás előtt is pironkodva, félre-félrenézve meghallgatták az agitátor agitálását. Mégpedig arról, hogy bizony-bizony, nem fogják az állásukat elveszíteni a Jobbik hatalomra jutása esetén. Azaz: maradhatnak azok, akik. A sokáig „mérvadó” – vagy legalábbis annak tartott, valójában a saját hasát néző – „értelmiség”. Sőt, közülük a legelkötelezettebbeket fel is karolja az egyre inkább centrumosodónak kikiáltott párt, így előre léphetnek. Addig is azonban jól jönne tőlük egy kis „háttérmunka” és ne kerteljünk, előbb-utóbb adni kéne az arcukat is az ügyhöz. Na, ez az ami sok, magát értelmiséginek tartó vagy mások által – joggal – értelmiséginek tartott honfitársunknak nem megy. Egyszerűen azért, mert nem veszi be a gyomruk – és az értelmiségi értelmük – azt, hogy egy nem is olyan rég még gárdaegyenruhában masírozó alakulattól nem éppen távol álló, magát pártnak nevező csoportosulás egy ideje már keblére öleli még a … is. Ezt a kipontozást helyettesítse be mindenki műveltsége, politikai nézetei, vérmérséklete, vallása vagy éppen életkora szerint azzal, amivel akarja. Egyébiránt pedig, a még ettől sem elriadó „értelmiségi” meg azért nem áll ki a Jobbik mellett, mert tudja jól, hogy addigi barátai többé szóba sem állnának vele. Új életet kezdeni lehet de nem így. Mert harminc ezüst az ára, annak minden következményével együtt.
Nem mentünk el azért fő témánktól, azaz ifjabb Bozsik József jobbikosodásától olyan messzire. Már csak azért sem, mert talán mégiscsak ez a párhuzam mutatja meg leginkább, hogy míg a valódi „értelmiségiek” – szinte pártszimpátiától függetlenül – Júdásoknak, azaz árulóknak érezhetnék magukat az értelmiségi közeg helyett a Jobbikhoz igazodva, ifjabb Bozsik József ezen a szinten soha nem lehet áruló. Ő ugyanis egyes- és pónifogathajtó szövetségi kapitány, a fiatal lovasok tehetségkutató Talent programjának vezetője volt nem is olyan régen még, azaz a hatalom elkötelezett kegyeltje, ahogy Saulus. Az ő esetében tehát nem árulásról, hanem pálfordulásról beszélhetünk. Más kérdés, hogy ezt ő maga miként dolgozza fel. Egyelőre sértett emberként még csak reménykedhet abban, hogy a Jobbik farvizén beevez a parlamentbe és egyszer esetleg a párt egyik arcává is bevásárolja magát.
Ami – valljuk be – még egy valódi párt esetében sem jönne össze egykönnyen, mert aranyszabály, hogy a politikában és üzletben megsértődni sohasem szabad. Ifjabb Bozsik József „megsértődés” helyett ráadásul magát is okolhatná. Az ominózus „sértődés” ugyanis onnét eredeztethető, hogy tavaly januárban egy jobbikos online televíziós műsorban – akkor még szövetségi kapitányként és a Talent program vezetőjeként – ő emlegetett rossz kivitelezést a Lipicai Lovasközpont-beruházás kapcsán. Ennek keretében újították fel a szilvásváradi lovardát. Nos, a kritikának is megvannak a szabályai, attól függően, hogy ki, honnét, kinek és legfőképpen miért mondja. Erről ennyit. Nincs mit csodálkozni azon, hogy ifjabb Bozsik ezután nem sokkal nem volt már semmilyen sportvezető. Más kérdés, hogy ominózus nyilatkozata után vele szemben az első kritikát még tavaly egy szakmailag megkérdőjelezhetetlen „nagyágyú”, a teljes agrárágazat által elfogadott, sőt kedvelt Czerván György, az agrártárca agrárgazdaságért felelős államtitkára fogalmazta meg. A sors iróniájának is nevezhetnénk, hogy ifjabb Bozsik József most Pest megyének abban a választókerületébenindul jobbikos jelöltként, ahol Czerván György lehet az ellenfele. Párbaj közöttük nem lesz, ez már messziről látszik. Pedig párbajozni játékból is lehet, van is egy ilyen kártyajáték, amit úgy hívnak, hogy Bang! Lényege, hogy a játékosok más-más játékbeli képességű vadnyugati szereplőkkel – például sheriff, bandita, renegát – azonosulnak. A játékszabályok szerint míg a magányos sheriffnek előjogai vannak, a banditák össze is foghatnak, még a sheriffel is. Csak a renegátnak nincs barátja, rá mindenki lőhet. Megúszhatja, ha szerez egy musztángot, amivel elszelel. Az az érzésem, hogy ifjabb Bozsik József nem elég, hogy rossz lapot húzott, ezúttal rossz lóra is tett.
