Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a miskolci gazdaságfejlesztési konferencián arról beszélt, ha a gazdaság testtartását elemezni akarjuk, kijelenthető, a vármegye gazdasága stabil lábakon áll, összességében „nem térdel és nem fekszik”. Ez két dolog miatt lehetséges: a NAV szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legnagyobb adófizető, ezzel megelőzik a fejlett észak-dunántúli megyéket. A TOP 100-ból az első hetvenbe nettó tízmilliárd forint árbevétel alatt nem lehetett bekerülni, kialakulóban van egy erős középvállalati kör helyi tulajdonosokkal. Jelentős gazdasági visszaesést sem mértek a megyében – tette hozzá. Természetesen az állami beruházások visszafogása éreztette hatását, de a vállalati fejlesztések folytatódnak. Erre jó példa a MOL tiszaújvárosi üzeme, amelyet nemrég adtak át.
Bihall Tamás kiemelte: a legtöbb megyével ellentétben nőtt a vendégéjszakák száma, a turizmus pedig a térség kitörési pontja lehet.
Csődhullámról bár nem beszélhetünk, de ez cégmérettől és profiltól is függ. Továbbra is munkaerőkereslet van a térségben – mutatott rá a borsodi kamaraelnök. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy az orosz-ukrán háború és annak következményei nehéz időszakot hoztak, a dominanciát ma a vegyipar és a gépipar adja.
Elmondta még, a legtöbb megyével ellentétben itt nőtt a vendégéjszakák száma az egy évvel ezelőttihez képest. Elcsépeltnek hangozhat, de az idegenforgalom kitörési pontja lehet Borsodnak. Minimálisan csökkent az álláskeresők száma 833 ezer), de ez még mindig magasabb, mint a Dunántúlon. A kulcsot a célzott átképzések jelenthetik Billal Tamás szerint. A nettó átlagkeresetek mértéke ugyanakkor még mindig kimutatja a megyei különbségeket – derült ki a szavaiból, ez pedig tényező a fiatalok megtartása szempontjából is.
Az energetika és a munkaerő számít kritikus területnek. Utóbbi azért, mert munkaerő nélkül a cégek sem tudnak fejlődni, fejleszteni. Ennek megfelelően a kamara által megkérdezettek cégek jelentős része tervez létszámbővítést, egyharmad az aránya azoknak, akik teljesen elzárkóznak ettől. Főleg a nagyvállalatok terveznek igénybe venni unión kívülről érkező munkaerőt, főleg török és kínai munkavállalókat. A kamara e tekintetben kész közvetítő és elemző szerepet vállalni.
Billal Tamás rámutatott arra is, hogy a mesterséges intelligencia jelenléte, használata is megkerülhetetlen kérdés. A kamara a fejlesztési programját a honlapján is hamarosan megjelenteti. A megyei elnök méltatta még a Miskolci Egyetem, valamint a szakképzési centrumok képzésit is, a kamarák ugyanis az oktatásban is együttműködő partnerek és a tehetséggondozást is segítik.
Kiss Zalán: a gazdasági aktivitás pozitív fordulata a hitelfelvételi kedvet is növeli / Fotó: Világgazdaság / Vémi Zoltán
Kiss Zalán, az MBH Bank önkormányzati és egyházi kiszolgálásért, illetve államigazgatási kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, a vállalatok finanszírozási igénye mérséklődött tavaly, a magas forintkamatok miatt devizahiteleket vettek fel a vállalatok, a beruházásokat pedig sokan elhalasztották. Az euróbevétellel rendelkező nagyvállalatok igényeltek jellemzően euróhitelt. A gazdasági aktivitás pozitív fordulata a hitelfelvételi kedvet is növeli, erre a második félévben van nagyobb esély – mutatott rá Kiss Zalán. Ennek megfelelően a hazai cégek negyven százaléka tervez is új beruházást.
Ami az idei várakozásokat illeti, a forintkamatok csökkennek, 2025-26-ra pedig 4,5-5 százalékos alapkamatra állhat be a magyar gazdaság – ismertette. A lakáspiacon lassú kilábalás jöhet, a csok plusz, a hitelkamatok csökkenése ebbe az irányba mutatnak, a befektetők ugyanakkor inkább állampapírt vettek és nem ingatlant. Az idegenforgalom a pandémia előtti számokat hozhatja 2024-ben – az előbb ismertetett térségi tendencia összhangot mutat ezzel a várakozással.
Fotók: Világgazdaság / Vémi Zoltán
