Nagyon alacsony, de nem nulla egy európai áram- vagy gázellátási zavar kockázata a piaci adatok ismeretében
– válaszolt a VG-nek Szabó László, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) vezetője. A két héttel korábbi számok alapján a földrész gáztárolói átlagosan 72 százalékig vannak feltöltve, vagyis alacsonyabb szinten, mint az elmúlt négy évben, de a 790 terawattórányi gáz bőven több annál a 600 terawattóránál, amennyit az elmúlt években átlagosan kitároltak. Hiánytól tehát csak egy extrém tél okozta szűkösség esetén kell tartani, annak ellenére, hogy a hollandiai Groningen tartomány gáztermelése erősen csökken, és más források is egyre drágábban mozgósíthatók.
Kollégáim elemzése szerint az ellátás több eszközzel is növelhető, például újraindítható az ukrajnai tranzit, ami áresést is eredményezne – bár ez a Gazprom szándékán múlik –, továbbá szükség esetén a jelenleginél magasabb árszinten az LNG behozatala is növelhető hosszú távon
– sorolta a szakember a gazdasági lapnak nyilatkoza.
Az elmúlt négy év átlagában 85-90 százalékos volt az európai tárolók átlagos töltöttsége. A jelenlegi elmaradás hátterében egyrészt az húzódik meg, hogy a magas árak miatt a kereskedők halogatták a betárolást, mert nem akarták, hogy még több pénzük álljon a drágán vett gázban, inkább vártak az árcsökkenésre. Ám rosszul kalkuláltak az ártendenciákkal, ami kockázatossá tette az idei szezont. A másik ok, hogy a szerződéses mennyiségen felül a Gazprom nem szállított, bár azóta jelezte, hogy már tölti az európai tárolóit.
A gázalapú áramtermelés nagy európai súlya miatt az áramárak a gázéval együtt emelkedtek 2021-ben. Emiatt – ha kényszerből is – szűkült a rövid távon egyébként inkább árrugalmatlan kereslet, több energiaintenzív ágazatban kényszerpihenőket is bevezettek – mutatott rá a REKK vezetője. Így is maradt némi veszély az áramellátás szempontjából, mert szélsőséges esetben megeshet, hogy az erőművek nem jutnak elég gázhoz. Ezt a kockázatot több európai országban a szénerőművek bevetésével igyekeznek mérsékelni, de extrém helyzetben korlátozható az áramfelhasználás, és az országok is kisegíthetik egymást a régió kiterjedt hálózati összeköttetései révén, illetve tárolóik gázával.
A legrosszabb forgatókönyvnél maradva is fontos hangsúlyozni, hogy a közeli hónapokban nem fenyeget ellátási zavar.
Az eddig betárolt és a folyamatosan érkező gázzal együtt télre elegendő gáz áll rendelkezésre, az viszont okozhat meglepetést kora tavasszal, ha hosszan kitart a fagy. Két éve volt erre példa – idézte vissza Szabó László –, de ezt nehéz előre jelezni, csakúgy, mint az LNG-szállítások pontos alakulását.
Mint írták, az esetleges kínálati szűkösségeket az országok a felhasználás korlátozásával kezelhetik. (Erre a hazai árampiacon a Mavirnak, a gázpiacon az FGSZ-nek van felhatalmazása és ütemterve, amely szerint elsőként az országos szempontból leginkább nélkülözhető piaci szereplők maradnak áram és gáz nélkül, utolsóként pedig a legfontosabb szereplők és a lakosság.)
Teljes áram- vagy gázkimaradás (blackout) egyébként elvben bármikor előfordulhat, de ennek hátterében jellemzően műszaki probléma áll, nem valamilyen piaci folyamat.
Az elmúlt tizenöt évben éppen azért erősítették meg az európai áramhálózatok közötti kapcsolatokat, hogy az országok könnyebben és gyorsan kisegíthessék egymást. A téli texasi blackoutot például részben az erőműveket gázzal ellátó vezetékek befagyása okozta. Európa ennél jóval felkészültebb: gázrendszerei téliesítettek, támaszkodni lehet a gáztárolókra és a több irányból érkező importra is. Azért kritikus mégis a mostani helyzet, mert egyes energiaintenzív termelők – amelyeknél jellemzően magas az energiaköltség aránya a termék összköltségén belül – azért nem újították meg energiabeszerzési szerződéseiket, mert nem tudják kigazdálkodni a magas áram- vagy gázárakat.
Fotó: Shutterstock
Hónapokra állnak le, ami elég erős jelzés: GDP-kiesést okoz, kedvezőtlenül hat a foglalkoztatásra, és kérdés, hogy ezek a vállalkozások hogyan és mikor tudják újraindítani a termelésüket. „Ezeket a hatásokat nyilván nem szabad bagatellizálni, hiszen hosszabb távon majdnem olyan erős jelzésről van szó, mint amilyen az olajválság idején volt. Ez most egy erős stressztesztje a rendszernek” – hangsúlyozta a REKK vezetője.
Kérdés, milyen hatásuk lesz
az ismertetett piaci folyamatoknak Magyarországra, amely áramellátásában mintegy negyedrészben, gázellátásában pedig több mint 80 százalékban függ az importtól.
Szabó László szerint az áremelkedés nem úszható meg – a befagyasztott lakossági tarifák kivételével –, de a magas árak miatt itt is szűkülhet a kereslet, mérsékelve az árnövekedést, hogy azután új piaci egyensúly alakuljon ki a mainál alacsonyabb árszinten.
Az import csökkenését ellensúlyozhatja a mátrai erőmű és a többi kisebb áramtermelő egység, amelyek eddig azért nem termeltek – vagy nem használták ki a teljes kapacitásukat –, mert üzemeltetésük az eddigi árszinten nem volt gazdaságos. Az adatokból látható, hogy
beindítottak olyan lengyelországi, csehországi és balkáni szénerőműveket, amelyek korábban nem vagy alacsony szinten működtek.
A technológiai problémák kivédése – vagyis ha nem érkezik külföldről áram – nagy kihívás az európai villamosenergia-rendszernek, amely egyébként eddig ebből a szempontból jól szerepelt. Tavasszal például a teljes európai rendszer egy északi és egy déli részre szakadt egy a horvát–bosnyák határ közeli állomás műszaki problémája miatt. A frekvenciaingadozást a két részre szakadt rendszerben csak többórás együttműködéssel lehetett helyreállítani, de a rendszer jól vizsgázott, teljes leállás nem történt. Érdekesség, hogy a helyzet az olaszországi és franciaországi megszakítható szerződéssel rendelkező felhasználó kikapcsolásával oldódott meg az északi oldalon, azaz működtek a kialakított ENTSO-E mechanizmusok.
Gázellátás szempontjából a hazai helyzet sokkal kedvezőbb az átlagos európainál: a tárolók töltöttsége 82 százalék körüli, jóval nagyobb az ország szokásos téli tárolói gázigényénél.
(Borítókép: Vecsési Földgázszállító Üzem Fotó: Móricz-Sabján Simon)
