2004 óta folyamatosan csökkent a hallgatók száma a felsőoktatási intézményekben, majd 2013-ban megállt az addig tapasztalt negatív trend – hangsúlyozta Böröcz László a Republikon Intézet felsőoktatási konferenciáján. A Fidelitas elnöke és a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője hozzátette, mindez a negatív demográfiai trend ellenére következett be, tehát sikeres a kormány oktatáspolitikája ezen a téren. A kormánypárti képviselő szerint nem lehet arról beszélni, hogy csökkenne a felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma. 2010-hez képest 30 százalékos forrásbővítést hajtott végre a kormány – tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes arról beszélt, az uniós csatlakozással jelentősen megváltozott a hazai felsőoktatás. A szocialista politikus elismerte, hogy a bolognai folyamat nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket. Beszélt arról is, hogy szerinte 2010 óta drasztikusan és tudatosan szorítják ki az alsó osztály és az alsó középosztály jelentős részét a felsőoktatásból, ráadásul már az érettségizők számát is csökkentik. Böröcz László mindezt azzal cáfolta, hogy a KSH adatai szerint az uniós csatlakozástól egészen 2013-ig trendszerűen csökkent mind az érettségizők, mind a felsőoktatásban részt vevők száma. Mint mondta: aki szerint a kormány nem támogatja több pénzzel a felsőoktatást, az egyszerűen nem mond igazat.
A Fidelitas elnöke hangsúlyozta, a szocialisták úgy adták át 2010-ben az országot a polgári oldalnak, hogy az az anyagi csőd szélén volt. Magas volt az államadósság és évről évre egyre kevesebb forrás jutott az oktatásra. Böröcz László kiemelte, a sikeres felsőoktatáshoz versenyképes gazdaság és stabilitás szükséges, melyet az elmúlt években sikeresen megteremtett a kormány. Mindez már látszik is szerinte a diplomások elhelyezkedési arányában, hiszen a magyar diplomás fiatalok Európában az egyik legjobb elhelyezkedési mutatóval rendelkeznek.
Böröcz László, a Fidelitas elnöke, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője és Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője a Republikon Intézet konferenciáján
A kormány 600 milliárd forinttal többet költ 2010-hez képest a felsőoktatásra – mondta Böröcz László, amire Kunhalmi Ágnes azt válaszolta: GDP arányosan folyamatosan csökken a költségvetésben az erre az ágazatra költött összeg. A Fidelitas elnöke erre úgy reagált, a KSH oldalán fenn vannak a számok, melyek világosan azt mutatják, hogy bővült a felsőoktatásra fordított költségvetési ráfordítás. Nem igaz, hogy a kormány számára ne lenne fontos ez a terület – hangsúlyozta.
Böröcz László beszélt arról is, hogy a kancellária-rendszer bevezetésével sikeresen megoldotta a felsőoktatási intézmények pénzügyi problémáit a kormány, sokkal hatékonyabban használják fel az intézmények a költségvetési forrásokat. Kunhalmi erre azt mondta, a kancellária-rendszer bevezetésével sérül az egyetemek autonómiája és lényegében kiszolgáltatottá teszi az oktatás szereplőit. Mint fogalmazott, pártpolitikai alapon döntenek a költségvetési forrásokról. Ez szerinte óhatatlanul színvonal csökkenéshez és forráskivonáshoz vezet. Ez összességében lemaradást okoz az országnak a szocialista politikus szerint.
A Fidelitas vezetője fontosnak nevezte, hogy az elmúlt években sikerült a piaci igényeknek megfelelően átalakítani a felsőoktatási képzéseket, amely jelentősen növeli az ország versenyképességét. Mint mondta, az ország szempontjából az a fontos, hogy rendelkezésre álljon a gazdasági ágazatok számára megfelelően szakképzett munkaerő.
Kunhalmi szerint ugyan fontos a piaci szerep, azonban az egyetemek a társadalommegtartó eszközként is használhatóak. Szerinte a gender szak állami támogatásának megszüntetése is azt mutatja, hogy mindez a kormány számára nem fontos, kizárólag a piaci szempontokat tartja szem előtt. Böröcz László szerint a gender studies nem tudomány, hanem egy politikai eszköz a társadalom hagyományos szerkezetének szétveréséhez. Kiemelte: az egyetemeken egy hangos liberális kisebbség uralkodik, és gyakoriak az olyan esetek, amikor valakit a jobboldali identitása miatt érnek hátrányok az intézményekben.
