Bor és gasztronómia – identitást kell találni

Hírek VG
Hogyan lehet nyitni a külpiacokra vagy inkább itthon legyünk sikeresek? erre a kérdésre kereste a választ a Figyelő powered by Világgazdaság Tőke. Versenyképesség. Egyensúly című konferenciájának utolsó kerekasztal-beszélgetése.

Orbán Ráhel, a BDPST Csoprt kreatív igazgatója a Figyelő powered by Világgazdaság Tőke. Versenyképesség. Egyensúly című konferenciájának utolsó kerekasztal-beszélgetésén azt mondta, kihívás egy olyan terméket márkázni, amelyik lényegében mindenkinek a szubjektív élményére épül. Keresik az indentitást, a pilléreket, üzenet az országról és a kultúránkról is egyben. Nagy a kínálat, és nehéz megbízni mások ítéletében is, pont emiatt. Úgy véli, a nemzetközi piac abból a szempontból egyszerűbb, hogy idehaza minden szereplő ugyanannak a közegnek szeretné eladni a termékét, szolgáltatását. Hisznek a brandekben, hiszen ezekkel online vagy offline is találkozhatott már a célközönség.

Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos arról beszélt, kétszáz eredetvédett termékünk van, huszonkét borvidékünk, ám egy(séges) identitást kell megfogalmaznunk. A célpiacokra való eljutáshoz kellenek például az influenszerek, akiken keresztül eljuthat az adott fajta célközönséghez. Figyelmeztetett, a borkultúrát meg kell őrizni, a szőlő ugyanis három év nemművelés után elpusztul, a hetvenes évek óta pedig ötödére zsugorodott a hazai szőlők hektárja. Ő emiatt nevezte fontosnak a láthatóságot és azt is, hogy a borkultúra életben maradjon.

Gianni Annoni gasztronómiai szakértő és étterem-tulajdonos rámutatott, a fogyasztó személye változik, ugyanakkor mindenre képtelenség figyelni. Valamilyen formában meg kell tehát találni az identitást, ami eladható. Nemzetközi nyelvet is kell találni a gasztronómiához. Szerinte lesznek vagy inkább elkülönülnek a brandek és street-food helyek.

Dobó Mátyás, a Visit Hungary Nonprofit Kft. üzleti együttműködések területvezetője szintén az identitás fontosságát hangsúlyozta, mivel az adott piacokon sok pénzt el kell költeni. Szerinte úgyszintén célszerű a nemzetközi piacra fejleszteni. A hazánkba irányuló turizmus második leggyakoribb célja a gasztronómia, amire lehet építeni. Szerepe van a gasztronómiának abban, hogy olyan turisták érkezzenek, akik a hazai adóbevételeket is gyarapítják.

Borítókép: Vémi Zoltán/Világgazdaság

Ezek is érdekelhetnek

További híreink