Bár nagyon úgy fest, már kevesebben vannak a techszkeptikus szülők, és őket is nagyon erős nyomás alatt tartják saját gyerekeik, tabletért, okostelefonért, X-boxért könyörögve, még mindig nekik van igazuk. Jean Twenge a San Diego-i Egyetem pszichológus professzora nagy port kavart könyve után cikkekben is több alkalommal kifejtette: szoros az összefüggés a gyerekek boldogtalansága és médiafogyasztása között. Legfrissebb cikkének a legfőbb megállapításait szemléztük.
Mindannyian szeretnénk kicsit boldogabbak lenni. A gond az, hogy nem tudjuk kontrollálni azokat tényezőket, amelyek meghatározók a boldogság szempontjából. Amit ellenőrzés alatt tarthatunk, az a szabadidőnk. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy mely szabadidős tevékenységek kapcsolódnak össze a boldogsággal – írja a pszichológus.
Twenge társszerzője egy tanulmánynak, amely 1 millió amerikai tizenéves szabadidős szokásait, valamint azt kutatta, miféle időtöltés okoz boldogságot a fiataloknak. Azt akarták megtudni a kutatók, hogy a tinik megváltozott szabadidős szokásai milyen összefüggésben vannak a drámai boldogtalansággal, amely 2012 óta megfigyelhető az amerikai társadalomban.
1991 óta évente megkérdezik az amerikai 8., 10. és 12. évfolyamon tanulókat, mennyire boldogok, és mivel töltik a szabadidejüket. Twenge és kutatótársai az adatokat elemezve azt találták, hogy azok a fiatalok, aki több időt töltöttek a barátaikkal személyesen, sportoltak, szolgálatot láttak el vallási közösségükben, olvastak, házi feladatot írtak, boldogabbak voltak. Viszont nem mondható ez el azokról a kamaszokról, aki a szabadidejük jelentős részét netes szörföléssel, számítógépes játékokkal, közösségi médiával, chateléssel, üzenetküldözgetéssel vagy tévézéssel töltötték,
Más szóval, minden tevékenység, amely nincs kapcsolatban kütyözéssel, növeli a boldogságérzetet, amelyik kapcsolatban van, az viszont csökkenti. Egészen komoly különbséget mértek: azok a tizenévesek, akik naponta több mint öt órát töltöttek online, kétszer akkora valószínűséggel voltak boldogtalanok, mint azok, akik nem haladták meg a napi egy órát.
Természetesen az sem zárható ki, hogy a boldogtalan emberek fordulnak eleve a képernyős szórakozásokhoz – jelzi a pszichológus. De egyre több tanulmány utal arra, hogy az ok-okozati összefüggést nem ebben az irányban kell keresni, hanem épp fordítva, azaz a kütyü tesz boldogtalanná. Egy kísérletben arra kértek embereket, egy hétre függesszék fel a facebookozást, és már ennyi idő után is kevésbé voltak boldogtalanok és magányosak, mint a kontrollcsoport. Twenge azt mondja, a kutatások alapján egy tanácsot lehet adni: tegyük le az eszközeinket és keressünk valami más tevékenységet.
Az újonnan felfedezett kapcsolat az időtöltés és a boldogtalanság között komoly aggodalomra adhat okot a tinédzsereket vizsgálva, ugyanis több időt töltenek el a képernyő előtt, mint bármely generáció korábban. Az interneten töltött idő megduplázódott 2006 és 2016 között, az amerikai 12. osztályosok 82 százaléka naponta használja a közösségi médiát (2008-ban még csak 51 százalék tette ugyanezt. )
A boldogság drámai csökkenése 2012 óta figyelhető meg, akkor történt meg az áttörés, az amerikai társadalom többségének lett okostelefonja. Ezzel párhuzamosan jelentek meg a fiatalok között különböző mentális problémák, depressziós tünetek és mély depresszió, önbántalmazás és öngyilkossági hajlam. Twenge azt mondja, ez a tendencia a 30 pluszos korosztályban is megjelent, ők is boldogtalanabbak, mint 15 éve voltak a hasonló korúak, sőt szexuális életük is jóval passzívabb. Számos oka lehet ezeknek a trendeknek, de az tény, hogy a felnőttek is jóval több időt töltenek médiafogyasztással, kevesebbet hús-vér emberek társaságában. Az eredmény: boldogtalanság és kevesebb szex.
Twenge azt fejtegeti, hogy ha gazdasági tényezőket keresünk a boldogtalanság okai mögött, az derül ki, hogy a gazdasági helyzet javulása nem jár együtt a boldogtalanság csökkenésével. A jövedelmi különbségek nyolcvanas évekbeli növekedése nem vonta maga után azt, hogy boldogtalanabbak lettek az emberek. A boldogság csökkenésében az amerikai felnőttek esetében a 2000-es év, a tinik esetében a 2012- és a töréspont.
Meglepő adaléka a kutatásnak, hogy azok a tizenévesek sem voltak boldogok, akik egyáltalán nem használták a digitális médiát. A boldogok azok a gyerekek voltak, akik korlátozott ideig, használták, azaz kevesebb, mint egy 1 órát. Az eltöltött idő növekedése egyenes arányban növeli a boldogtalanságot.
Arra a kérdésre, hogy mi a megoldás, azt válaszolja a San Diego-i egyetem neves professzora, hogy nem kell teljesen lemondani a technológiáról. A kulcs az erősen korlátozott, mérsékelt médiafogyasztás, értelmes és jó célokra. Aztán félre kell tenni, és más tevékenységet kell keresni, mert az fog boldoggá tenni.
Borítófotó: Vásárlók sorban állnak az Apple amerikai számítástechnikai cég egyik hongkongi üzlete előtt 2017. november 3-án. Az Apple új iPhone X okostelefonját ezen a napon kezdték meg árusítani több mint 55 országban (MTI/EPA/Alex Hofford)
