Kiemelte: a lakosság évek óta növeli a megtakarításait, a megtakarítások növekedéséhez hozzájárult, hogy a pandémia idején is 8-10 százalékkal növekedtek a bérek. A GDP-arányos megtakarítások tavaly 6,4, idén 5,7 százalékos növekedést mutatnak.
A pénzügyminiszter szerint a megtakarítható pénzek jövőre is emelkedni fognak, az szja-visszatérítés mintegy 600 milliárd forintot juttat a családoknak, a 25 év alattiak szja mentessége további 120-130 milliárd forint többletjövedelmet jelent majd. Ezzel párhuzamosan jelentős szektorokban lesznek komoly, már eldöntött béremelések – tette hozzá a pénzügyminiszter.
A több lakossági jövedelem és a megtakarítási hajlandóság emelkedése jót tett a biztosítási szektornak: mind a szerződésszámok, mind a díjbevétel nőtt a pandémia alatt, ez a bővülés az idén is tovább erősödhet.
A biztosítók díjbevételének tavalyi 4,7 százalékos növekedését az idei első félévben 11,5 százalékos bővülés követte.
A pénzügyminiszer arról is szólt, hogy a biztosítási szektor jövedelmezősége is folyamatosan javul. A GDP-arányos díjbevételt tekintve ugyanakkor Európában a magyar biztosítási piac még mindig hátul áll a sorban, így bőven van még tér a növekedésre.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke kiemelte:
a biztosítási szektor a koronavírus járvány idején felkészültnek, felelősnek és válságállónak bizonyult.
A koronavírus-járvány miatt idén érdekes módon az életbiztosítások teljesítenek jobban, miközben a nem életbiztosítások bevétele a korábbi évek stabil növekedését hozza. Az életágban 18 százalékos megugrást lehet tapasztalni, ehhez a koronajárvány-hatás is hozzájárult: az elmúlt év első fél évében a lezárások miatt az egyszeri díjas életbiztosítások állománya nagymértékben visszaesett, így most az alacsony bázishoz képest jelentős az emelkedés. Nagy Koppány, az MNB igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az életági bevételek úgy növekedtek, hogy eközben tavaly a szerződések száma csökkent, így a biztosítási piacon a megtakarítások koncentrációjáról beszélhetünk, hiszen a kevesebb szerződésre a korábbinál sokkal magasabb pénzösszeget fizettek be.
Az MNB várakozásai szerint az idén 11,5 százalékkal növekedhet a biztosítók díjbevétele, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 1204 milliárd forint helyett több mint 1300 milliárd forintot érhet el ebben az évben az összesített díjbevétel.
Az elmúlt évben a károk gyakorisága visszaesett, hiszen a lezárások hatására a lakosság alig használta az autókat, így kevesebb kárt okoztak az utakon.
Ugyanakkor az idén a lezárások megszüntetése után az emberek visszatértek az utakra, s így újra nőnek a balesetekből adódó károk. Emellett a növekvő infláció miatt nagymértékben emelkednek az alkatrészárak is, a folyamatos bérnövekedés például a szerviz óradíjak drasztikus emelkedését és így összességében a kárösszegek komoly megugrását hozta. A koronavírus járvány szomorú velejárója, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megemelkedett az úgynevezett mortalitási kockázat, hiszen a fertőzés következtében nő az elhunytak száma – jelezte a MABISZ elnöke.
Pandurics Anett szerint a koronavírus járvány idején új ügyféligények jelentek meg, a biztosítók a járvány hatásaként bevonták a szűréseket a biztosításokba, illetve az otthoni munka miatt home office csomagokat is beépítettek a lakásbiztosításokba. A pandémia is igazolta annak a döntésnek a helyességét, hogy a biztosítók a korábbi években komoly fejlesztéseket hajtottak végre digitalizáció terén.
Pandurics Anett arról is szólt, hogy a biztosítási szektor már az 1970-es évek óta szem előtt tartja a fenntarthatóságot, hiszen a biztosítók találkoztak először a klímaváltozás okozta természeti hatásokkal, a megnövekedett károkkal. A MABISZ elnöke elmondta: a természeti károkból származó globális gazdasági veszteségek 2020-ban 190 milliárd dollárra rúgtak. Figyelmeztető jel, hogy ezeknek a károknak mindössze 42 százalékát tudták a biztosítók kifizetni, mivel az ügyfelek nem rendelkeztek biztosításokkal. A másik gond az, hogy a károk dinamikus növekedése miatt előbb-utóbb eljöhetnek azok a hatalmas méretű természeti katasztrófák, amit már nem tud majd megtéríteni a biztosítási szektor – jelezte Pandurics Anett.
(Borítókép: AntonioKalini, PuzzlePix/Shutterstock)