A három alapító tagország vezetője, Aleksandar Vučić szerb államfő, Dimitar Kovačevski észak-macedón és Edi Rama albán kormányfő, valamint a két, régióbéli meghívott: Dritan Abazović, Montenegró (albán nemzetiségű) miniszterelnöke, valamint Zoran Tegeltija, a bosznia-hercegovinai minisztertanács (szerb nemzetiségű) elnöklője vett részt az Ohridi-tó macedóniai partján szervezett találkozón. E két utóbbi ország vezetői most először kapcsolódtak be megfigyelőként a 2019-ben mini-Schengen elnevezéssel létrehozott, majd Nyitott Balkánra keresztelt kezdeményezés munkájába, bár mind a montenegrói, mind pedig a boszniai vezetőt bírálták odahaza még a velük együttműködő politikai táborokból is.
Egyébként a NATO-tag Montenegróban és bosnyák-horvát-szerb összetételű Bosznia-Hercegovinában kezdettől fogva a szerb befolyás erősítésére való törekvésként tekintettek a Nyitott Balkán kezdeményezésre, noha épp ez járult hozzá, hogy Belgrád és Tirana felülemelkedjen régi sérelmein. Az idén tavasszal pedig, amikor Szerbiában búzakiviteli stop volt, Belgrád engedélyt adott az albániai exportra. A 2019-es megállapodásból kimaradt az albán többségű Koszovó is elsősorban azért, mert Belgrád még mindig nem ismeri el a függetlenségét, alkotmánya saját tartományként hivatkozik rá.
A szerdán, Ohridban összegyűlt vezetőket megtisztelte jelenlétével, Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos és videókapcsolatban az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja, Gabriel Escobar.
A régió hírközlői a magyar bővítési biztos beszédéből kiemelték, hogy ez a kezdeményezés, amely szorosabbra fűzi a gazdasági együttműködést, lehetőséget nyújt az Európai Unió felé vezető út felgyorsítására.
Hozzátette: örült, amikor először hallott a mini-Schengen, azaz a Nyitott Balkán ötletéről, mert ezt a régióban találták ki, nem pedig az EU-ban vagy az USA-ban.
Az emberek, az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának felgyorsítására létrehozott együttműködés révén a három ország polgárai személyi igazolvánnyal léphetnek egymás területére, könnyen munkát vállalhatnak, az idéntől pedig a kamionok várakozás nélkül hajthatnak át Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia határai között. A kezdeményezők elejétől fogva hangsúlyozták, hogy ez az együttműködés nem helyettesítheti célkitűzésüket, az EU-s tagságot.
Most, a szerdai észak-macedóniai csúcstalálkozón bejelentették, hogy négy új megállapodást hoznak tető alá. Először is Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia írásba foglalta, hogy közös erőfeszítéseket tesz az adóelkerülés elleni küzdelemben. A többi dokumentum a felsőoktatási oklevelek kölcsönös elismeréséről rendelkezik, illetve a kulturális és a turisztikai együttműködésről.
Gabriel Escobar amerikai különmegbízott azt mondta, hogy a Nyitott Balkán gazdasági, nem pedig politikai projekt, és ennek így is kell maradnia. Szerinte a térség potenciálisan a megújuló energia, a cseppfolyósított földgáz központja lehet, és lehetőséget teremt Európa számára, hogy megszabaduljon az orosz gáztól való függésétől.
Aleksandar Vučić szerb elnök rámutatott, hogy a mini-Schengen a balkáni emberek kezdeményezése, és bízik abban, hogy egyre több észak-macedóniai, szerbiai és albániai polgár, valamint a régió többi országa is támogatja.
Mint mondta, szörnyülködve nézi azt, ami az energiahordozók ügyében történik, és hozzátette: nem tudja, mi lesz, ha az oroszok leállítják az Európába történő szállítást. A tagországoknak meg kell állapodniuk: miként tudnak segíteni egymásnak abban, hogy túléljék a telet.
Ez három ország, de az egész régió érdeke is, üdvözöljük őket, ha részt kívánnak venni ezeken a tárgyalásokon
– tette hozzá Vučić. Javasolta, hogy a Nyitott Balkán következő találkozója Dél-Szerbiában legyen a nyár végi belgrádi vásárok előtt.
A házigazda észak-macedón kormányfő, Dimitar Kovačevski az együttműködésben való részvételre invitálta Koszovót is.
Kedves montenegrói, bosznia-hercegovinai és koszovói barátaim, elvtársak, testvérek, csatlakozzanak hozzánk, együtt többet tehetünk magunkért és gyermekeinkért
– szólt a felhívás.
(Borítókép: Shutterstock)
