Balogh elsősorban arról beszélt, hogy a fiatal generációknál az elsődleges cél az önállósodás, ezért könnyebben költöznek be a városba. Sőt rámutatott arra, hogy a 90-es években kiköltözött idősebb generáció gyermekeinél – tehát a szóban forgó Y és Z generációk – megfigyelhető az a tendencia, hogy minél előbb szeretnének beköltözni a városok központjaiba. Így az ő megjelenésük a piacon mindenkire hatással lesz.
Prosits elárulta a fiatal generációkkal kapcsolatban, hogy ők nem csak az Y és Z generációkat, hanem már az alfákat is figyelik. Ennek kapcsán észrevették, hogy egy folyamatos ciklikusság is jelen van a generációk között. Így például azok a fiatalok akik felnőnek és családalapításba vágnak, átveszik az idősebb generációkra jellemző megtakarítást.
Fotó: Prosits Attila, a WestEnd ügyvezetője (Pictorial Collective)
A sharing economy elvére épülő rövid távú lakáskiadók a szállodák konkurenciájává váltak Hoffman szerint. Annak ellenére, hogy az erre épülő cégek közvetítő szerepet látnak el, nagyon sikeresek. Ezért is figyelhető meg egy kifejezetten szigorú nemzetközi szabályozási hullám működésükkel kapcsolatban. Somló mint egy ilyen közvetítő oldal társtulajdonosa elismerte a szabályozás fontosságát, sőt támogatja egy jó rendszer kialakítását, de a tiltást ellenzi. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az igazi problémát a hostelek okozzák, ezért őket külön kéne kezelni. Valamint arra is, hogy ezen lakásoknak olyan vásárlóköre van amely egy olcsóbb szállodába se menne el, mert nem azt a hangulatot keresi. Vevőkörük a helyi hangulatot, életet és élményeket részesítik előnyben.
Szentgyörgyvölgyi, az V. kerület polgármestere teljesen más szemszögből látja mindezt. Két aspektusra hívta fel figyelmet. Egyrészt a lakossági együttéléssel kapcsolatos problémákra, mivel a rövid távú lakáskiadáshoz nem szükséges engedély, csak bejelentés. Ezért az V. kerületi önkormányzat úgy rendelkezett, hogy a bejelentést akkor lehet megtenni, ha abba a társasház beleegyezik. Másik aspektusként az épített környezet védelmét emelte ki, ugyanis többször alakítják úgy át a városképet formáló házakat, hogy rontják az összképet. Úgy véli, erre is ki kell terjednie a jövőben a szabályozásnak.
A jövővel kapcsolatban Balogh úgy vélekedik, hogy 2020 utánra vissza fog venni az épitőipar a mostani tempójából és az lesz a fő kérdés, hogy az a 300 ezer fős kapacitás, amely kiépül, miként fog tudni ehhez alkalmazkodni. Fontosnak tartotta még azt a kérdéskört, hogy a jelenleg 700-900 ezer forintos négyzetméter árak az új belvárosi lakásoknál, később használt ingatlanként, mennyiért fognak elkelni.
Fotó: Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere (Pictorial Collective)
Szentgyörgyvölgyi Péter szerint az a fontos, hogy a jövőben is lokálpatrióták éljenek a belvárosban, hiszen pont miattuk szexi és izgalmas a belvárosi élet. Ezért a jövőben olyan irányba kell fejlesztéseket végezni, hogy kezelhető maradjon a növekvő turizmus, de élhető maradjon a városrész. Ráadásul a fejlesztések növelik az ingatlanok értékét is véleménye szerint.
Hoffman ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy a turizmus azóta lett sikerágazat, hogy az állam betette a lábát oda. A következő 3-5 évben is kétszámjegyű növekedést vár az ágazatban. Ezért fontosnak tartja ő is a szállodák és rövid távú lakáskiadók közötti megfelelő szabályozást. Somló egyetértett vele, és hozzáfűzte, hogy cégével minél jobban próbálnak figyelni a ház szabályaira, és lehetőleg próbálják is őket betartatni.
Prosits, mint főként plázákkal foglalkozó szakember bizakodó a jövővel kapcsolatban. Úgy véli, hogy a jövő plázája úgy fog kinézni, mint a Gránit Pólus Csoport által tervezett Central Park, amely inkább közösségi térként fog működni. Lesz minden a plázákra jellemző megszokott dologból egy pici, de 2,5 hektár zöld terület lesz a központ.
