Szlovákiában egy lakos átlagosan 446 kg hulladékot „termel” egy év alatt, ez az egész népességre átszámítva 2,13 millió tonnát jelent.
Jó hír, hogy az ország történelmében először a hulladék 48 százaléka végezte a szemétlerakókban.
Javuló tendenciát mutat a szelektív gyűjtés: tavaly a hulladék 29, míg tíz éve csak a hét százalékát tudták újrahasznosítani.
Az osztályozott hulladékban a fémek domináltak (54,4 százalék), ezt követte a papír (14,4), az üveg (11,2) és a műanyag palack (9,8). Korábban felvetődött a PET-palackok visszaváltásának a lehetősége is, de ez a gyakorlatban még várat magára. Sok településen inkább havonta egyszer szervezetten begyűjtik a feleslegessé vált flakonokat és az egyéb, könnyen tömöríthető műanyagokat, ami mindenkinek a legkényelmesebb megoldás, noha a legtöbb településen vannak ilyen konténerek (sőt, a textíliának is).
Egyre nagyobb szerephez jut az elektronikai hulladékok osztályozása és megfelelő elhelyezése, így itt-ott megjelentek a piros-fehér színű konténerek. Közismert hogy a különböző készülékek (mobilok, tabletek, számítógépek stb.) nem elhanyagolható mennyiségű értékes fémet tartalmaznak. Például 1 millió mobilból 16 tonna réz, 350 kg ezüst, 24 kg arany és 14 kg palládium volna kinyerhető és újrahasznosítható.
Ételmaradék és zöldhulladék
Északi szomszédunk az uniós országok élvonalában akar lenni, ami a háztartásokban keletkező biohulladék osztályozott összegyűjtését illeti. A 2021. július elsejével hatályba lépett jogszabály, azaz az EU-s előírások gyakorlati megvalósítása korántsem lesz sétagalopp. Korábban már több szlovákiai településen elindították a kísérletet.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy ez a hulladék gyorsan bomlik, bűzt áraszt és odavonzza a betegségeket terjesztő rágcsálókat.
Télen a nagy hidegben megfagy a konténerekben, így lehetetlen kiüríteni, nyáron, a nagy melegben viszont még a szilárd összetevők is cseppfolyósodnak, ezáltal körülményes az elszállításuk.
Már a speciális gyűjtőedények kialakítása is sok fejtőrést okozott. A szlovák környezetvédelmi minisztérium előírása alapján a biohulladékot gyűjthetik tetszőleges méretű zsákokban, ez esetben a konyhai hulladékot hetente kétszer, míg a kerti zöldhulladékot egyszer kell elszállítani.
A kisebb zsákokat 8-10 literes kukába lehet tenni, amelyek oldalán több rés található, a szellőztetésnek köszönhetően lassúbb a bomlás. Használatba állítanak szellőzőnyílással és elválasztó ráccsal ellátott, 120–240 liter űrtartalmú konténereket is, ezeket ritkábban ürítenék (a konyhai hulladékot hetente egyszer, a zöldhulladékot kéthetente).
Alig használják és drága
Az emberek az elszaporodó férgek látványa és a nyáron még erősebb bűz miatt nem túl lelkesek, így a maradékok alig 1-2 százaléka kerül a konténerekbe.
A biohulladék elszállítására új típusú, forgódobos hulladékgyűjtő járműveket alakított ki egy losonci székhelyű cég (Faun–Rotopress technológia). Ezekben a bomló szerves anyagot kíméletesen forgatják és ezzel homogenizálják, sőt a folyékony hulladék is begyűjthető, amit szilárd részekkel elegyítnek. Az állandó keveréssel a hulladék átszellőzik, ezáltal csökken a lehetősége az anaerob gócok kialakulásának, ami a leginkább felelős a kellemetlen szagokért.
Elmondható, hogy a biohulladék összegyűjtése egyelőre drágább, mint a hagyományos szemétszállítás, a kisebb cégeknek komoly anyagi gondokat okoz, sőt bizonyos városrészek önkormányzatainak is nagy kihívást jelent. Sok még a tennivaló mind a szervezőmunkát, mind a szemléletmód megváltoztatását illetően.
A cikk a Figyelő hetilap november 18-án megjelent számában került publikálásra.
(Borítókép: Getty Images)
