Biodiverzitás és ökoszisztéma kutatás indult Debrecenben

Hírek Dombi Margit
Nemrég hozta létre a Debreceni Egyetem a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont, amelnyek munkájáról beszéltek lapunknak a szellemi műhely vezetői.
A kutatások szerint az ember tevékenységétől nem független a klímaváltozás, és ezzel szoros összefüggésben a szárazság ma már drámai hatást gyakorol a biodiverzitásra. A probléma égető voltára jellemző, hogy egyes tudósok szerint ma az élet keletkezése óta a hatodik kihalási hullám zajlik, ami ezerszer – egyes fajok esetében tízezerszer gyorsabb, mint a korábbi hullámok idején, gyorsabb, mint a dinoszauruszok kihalása idején volt. Ez pedig végső következményeiben az ember létét is veszélyezteti.
A klímaökológiai központ alapvetően azt vállalja, hogy elsőként Debrecenben és annak szűkebb környezetében, aztán tágabb összefüggésekben, akár az egész világra megfogalmazhatóan feltárja az élet fenntartásában eminens szereppel bíró ökoszisztéma szolgáltatások rendszerét, eredményeit pedig, a lakosság és a döntéshozók tudomására hozza. A Debreceni Egyetem keretei között működő Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutató Központ vezetői szerint ez utóbb különösen fontos, hiszen, csak a döntéshozók bevonásával lehet eljutni oda, hogy a kedvezőtlen változásokat lassítani, megállítani, esetlegesen visszafordítani lehessen.
A Szilvássy Zoltán rektor és Kossa György alapítványi elnök vezette kutató világhírű tudósai – Székely Tamás központvezető, Gábriel Róbert és Lengyel Szabolcs központvezető helyettes, valamint Nagy Péter, a kuratóriumi elnök mellett működő tudományos tanácsadó testület vezetője – abból indulnak ki hogy minden élet – így az emberi is – azoktól az erőforrásoktól függ amiket a környezet szolgáltat számunkra. Ilyen értelemben ide tartozik a levegő, a víz, a különféle energiahordozók, a klíma, ami lehetővé teszi az életet, és különösen idetartozik a biodiverzitás, amin a fajok sokfélesége mellett az élőhelyek sokféleségét is értjük. A központot vezető Székely Tamás professzor szerint ehhez a munkájukhoz megvannak azok az ökológiai módszertanok, aminek segítségével a jelen állapot biztosan felmérhető, és bizonyos modellezési eljárások segítségével az eredmények kivetíthetők a közeljövőre is.
Magánegyetem helyett kutatóközpont
A klímaontológiai kutatóközpontot a Debreceni Egyetem a fenntartó alapítvány kuratóriumának döntése nyomán alapította meg, ám ahogyan azt Szilvássy Zoltán elmondta, korántsem előzmény nélkül. Az egyetem ugyanis, már 2020-ban, közvetlenül a COVID járvány előtt szeretett volna egy alapítványi klíma ontológiai magán egyetemet létrehozni. Sikerült is ehhez számos multinacionális nagyvállalat támogatását megnyerni, ám a kezdeményezés előbb a pandémia, majd az energiaválság és a háború miatt megfeneklett. – Most alulról építkezve hozzuk létre ugyanezt. Az intézet rektora közvetlen marad és minden támogatást meg fog kapni, mert úgy érzem, hogy a biodiverzitás kutatása és megőrzése az ország, a társadalom kockázatokhoz való alkalmazkodásának az egyik pillére. Létrehozását leginkább éppen az indokolja, hogy az egyetem karokra épülő szervezetébe ez ilyen formában nem illeszthető be, nem sorolható be sem a Mezőgazdasági és Élelmiszeripar, sem a természettudományi, sem az orvostudományi karok rendszerébe, viszont a mindezekben felhalmozott tudásra építeni kell. Megjegyzendő, hogy pár éve egy orvostudományi előadás világított rá először arra, hogy sürgősségi beavatkozást igénylő betegségcsoportok milyen drasztikusan megváltoztak a klímaváltozással összefüggésben. A vizek, vizes élőhelyek vizsgálata is kiemelt fontosságú, ezért az egyetem, illetve, a klíma ontológiai kutatóközpont szorgalmazni fogja, hogy a tihanyi Limnológiai Kutatóintézethez hasonló a Tisza Tó- mellett is létrejöhessen – közölte a rektor.
Múltban a jövőt
Kossa György az emberi tevékenység teljes élővilágra gyakorolt hatása kapcsán úgy fogalmazott: az egyetem küldetése, hogy az élő természet és a technológiai fejlesztésekben érdekelt gazdasági szereplők szempontjait igyekezzen összehangolni. A biodiverzitás fenntarthatósága globális kérdés, globális kérdés, hogy hogyan tud a humán tevékenység együtt lenni az élővilággal, hogyan tudja egymást támogatni a kettő, hogyan tudjuk megőrizni a jövő nemzedékének is ezt a természeti örökséget. A tudás centrumainak azonban e kérdés kezelésében kulcsszerepük van.
Lengyel Szabolcs szerint biodiverzitás fogyatkozás ellen lehet tenni élőhelyek helyreállításával. – Ez nagyon fontos célkitűzése lesz az EU-nak az elkövetkezendő időszakban, a nemrégiben elfogadott és vitára bocsátott Nature Investigation Low keretében a tagállamoknak kötelezettsége lesz ebben: A nagyon leromlott, vagy nagyon eltűnt élőhelyekből valamennyit helyre kell állítani. Az erre való rácsatlakozást nagyon nagy mértékben segíti a biodiverzitás kutatóközpont munkája, hiszen pontosan az élőhelyekkel, a fajokkal, illetve, ezek változásaival és ezeknek a helyreállítási kötelezettségeivel foglalkozunk. Ehhez pedig be kell kapcsolnia a klímaváltozás és vízgazdálkodás témáját, mert a fajok kihalása döntőrészt ezekkel összefüggésben zajlik. – Mindig szem előtt kell tartani, hogy egész Európa 11 biogeográfiai régió, ebből a Kárpát-medence egy, és erre nagyon kell vigyáznunk – vélte a tudós.
Veszélyes mikrobákat azonosítanak
A fajok sokféleségének rohamos csökkenése egyes tudományos iskolák szerint olyan mértékű, hogy meghaladja a dínók kihalása ütemét is. Ezen iskola tagjai szerint a hatodik kihalási hullámot éljük, ami hosszabb távon az emberi lét feltételeinek eltűnésével is fenyeget. – Egyes becslések szerint tízmillió faj lehet a földön. Ezeknek mindössze két százalékát ismerjük, és az ismert fajokból mindössze öt százalék a gerinces – vagyis, kétéltű, hüllő, madár, vagy emlős – a többi olyan mikroba, aminek tulajdonságait nem ismerjük. Ismerni pedig, fontos, mert ki kell derítenünk, melyek a kórokozó tulajdonságokkal rendelkező entitások – fogalmazott Szilvássy Zoltán.
Év végén már jöhetnek a külső megbízások
Gábriel Róbert közlése szerint a klíma ontológiai kutatóközpont alap működéséhez szükséges költségvetés rendelkezésre áll, ebből fogják felépíteni azt a személyi bázist, ami a Székely Tamás által felvázolt nagyívű feladatok végrehajtásához szükséges. – Egységes szemléletet kívánunk kialakítani. Rektor-közvetlenség, egységes szakmai szemüveg, alaptámogatás. Ezekre az erős alapokra tudunk építeni, és várhatóan év végére már nagyobb külső megbízásokat is el tudunk vállalni. Akár olyanokat is, amelyek szigorúan tudományos alapokon hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes beruházások környezetre gyakorolt hatását jobban meg lehessen ítélni.
Székely Tamás szerint ahhoz, hogy érdemit tudjanak mondani a környező világról, monitorozni kell a térséget. – Olyan monitoring rendszert dolgoztunk ki, ami országosan – esetlegesen, országhatárainkon kívül is – alkalmazható lesz. A központban alkalmazott szakembereken túlmenően ebben is számítunk az egyetem kutatóintézeteinek, alkalmazott ökológiai kutatócsoportjának munkatársaira is. Ezeket a szétszórtan dolgozó az ökológusokat „egy kalap alá” szeretnénk hozni, és kialakítani egy olyan hálózatot, amiben a kutatómunka felerősödik.
Nagy Péter szerint a Debreceni Egyetemen folyó kutatómunkát általában is az jellemzi, hogy multidiszciplináris, és széles nemzetközi együttműködésen alapul. Multidiszciplináris, öt kontinenst átívelő kollaborációs tevékenységének köszönhető. A DE majdnem minden tudományos tevékenységére igaz ez. A központ három vezető nagyon komoly kapcsolat rendszerrel rendelkeznek, az ő tudományos tevékenységükre épül a központ munkája, és garanciát jelentenek arra, hogy a központ nemzetközi beágyazottsága széleskörű legyen.
Borítókép: Debreceni Egyetem Campus/Fotó: Shutterstock
További híreink