Donald Trump, az USA előző elnöke, kihasználva a lehetőséget, republikánus kötődésű emberekkel töltötte fel az amerikai legfelsőbb bíróság megüresedett helyeit, hosszú évekre, évtizedekre bebetonozva ott a jobboldali többséget.
Most hasonló lehetőség nyílik meg utódja, Joe Biden előtt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) esetében.
Az elmúlt időszak lemondásai és a lejáró mandátumok révén demokrata kötődésű közgazdászok dominálhatják a jövőben az intézményt.
A demokraták nagyasszonya
A politikával is foglalkozó fogadóirodáknál a jelenlegi Fed-elnök, Jay Powell a befutó. A legerősebb házon belüli riválisa, Lael Brainard jócskán lemaradva követi. Powell mandátuma jövő februárban jár le. A jegybank republikánus vezetője Biden számára kényelmes gazdaságpolitikát folytat, így újrajelölése taktikus jelzés lehet az infláció elszabadulása és a költségvetés bizonytalansága miatt aggódó befektetőknek. A demokraták táborában azonban korántsem lenne mindenki boldog, ha Biden fenntartaná a status quót. Elizabeth Warren szenátor, a Demokrata Párt „nagyasszonya”, akinek párton belüli befolyását aligha lehet túlbecsülni, „veszélyes embernek” nevezte Powellt, erősen erősen kritizálta a bankszektor szabályozásával kapcsolatban. Kemény szavakkal bírálta, azonban tény, hogy a regulák 2008-as válság utáni szigorodását követően Trump lazított a gyeplőn.
Powell ebben partner volt, és az ágazat így rekordnyereségekre tehetett szert.
Warrennek azonban még ennél is súlyosabb érvei vannak: a közelmúltban a Fed két regionális irányítója lemondásra kényszerült tőkepiaci tranzakciói miatt. A központi bankot eddig is intenzív politikai támadások érték azzal kapcsolatban, hogy az ultralaza monetáris politika, a gazdaság korábban nem látott mértékű támogatása a gazdagoknak, a nagyobb jövedelműeknek kedvez, az átlagos amerikaiak, a munkások, alkalmazottak számára viszont hátrányos. Ebben a helyzetben a tőkepiacon aktívan kereskedő Fed-kormányzók vállalhatatlannak bizonyultak.
Hivatalnokok és részvények
Robert Kaplan, a Dallas Federal Reserve Bank elnöke az elmúlt évben nagyjából egymillió dollár értékű tranzakciót bonyolított le, portfóliójában az Alibabától a Tesláig számos cég részvénye megtalálható. (A Teslán rommá kereste magát.) Eric Rosengren, a Boston Fed vezetője kisebb volumenekben ugyan, de szintén aktív volt. Ingatlanügyleteket hajtott végre, befektetési alapokkal üzletelt, de játszott részvényekkel is, többek között a Chevronéival és a Pfizeréivel. Mindketten október elején mondtak le. Szabálytalanságot egyikük sem követett el, de a közvélemény nyomása erősebb volt.
A Fed csak annyit ír elő, hogy a felügyelete alá tartozó bankok részvényeivel tilos kereskedniük ezen pénzintézetek alkalmazottainak.
Egyébként a kongresszus tagjainak sincs megtiltva a tőzsdézés, ebből időnként nagy botrányok is vannak. Legutóbb például Chris Collins korábbi republikánus képviselő bukott meg. Le is csukták bennfentes kereskedésért, mert eladta egy gyógyszergyár részvényeit, amikor annak vezérigazgatója egy új készítmény rossz klinikai teszteredményeiről tájékoztatta. A tőzsdei kereskedők köreiben egy csomó mém terjed Nancy Pelosiról, az alsóház demokrata elnökéről, aki több millió dolláros ügyleteket hajtott végre, főleg a Big Tech cégeinek a papírjaival – a férjén keresztül. Amikor Hank Paulson a Bush-adminisztráció idején pénzügyminiszter lett, 500 millió dollár értékű Goldman Sachs-részvényt adott el, viszont mentességet kapott a tőkenövekmény-adó megfizetése alól.
Warren távol tartja magát a börzétől. 2012-ben, megválasztása idején csupán IBM-részvényei voltak, de nem sokkal később ezeket is eladta. Azóta is aktívan harcol azért, hogy a képviselőknek, a szenátoroknak, az amerikai intézményrendszer (ideértve a Fedet is) magas beosztású képviselőinek ne lehessenek részvényei.
A bideni taktika
Warren asszony Lael Brainardot, a jegybank döntéshozó testületébe 2014-ben kinevezett szakembert támogatja Powell-lel szemben. Brainard klasszikus liberális közgazdász, a Harvardon PhD-zett, az MIT-n volt professzor, majd Bill Clinton alatt a Fehér Ház tanácsadójaként tevékenykedett. Barack Obama idején a pénzügyi tárcát segítette szaktudásával, utána miniszterhelyettes lett. A 2016-os választási kampányban, amelyben Hillary Clinton alulmaradt Trumppal szemben, nyílt titok volt, hogy a demokrata aspiráns pénzügyminisztert csinálna belőle, ő pedig anyagilag is támogatta az elnökjelölt választási hadjáratát. Biden győzelme után ismét felvetődött a neve e pozíció kapcsán, ám az elnök választása egy korábbi jegybankárra, Janet Yellenre esett. A piac most azt valószínűsíti, hogy a Fehér Ház mostani irányítója Powell újrajelölése mellett azért tesz egy gesztust Warren felé is, és Brainardból alelnököt csinál a posztot jelenleg betöltő Randal Quarles mandátumának a lejárta miatt.
Ezzel felértékeli Brainardot, s nem vágja el őt végleg az elnökséghez vezető úttól.
Biden részéről több szempontból is okos húzás lenne Powell megtartása. Egyrészt a központi bank mostani vezetője annak idején nem engedett Trump nyomásának, képes volt megtartani az intézmény függetlenségét. Emellett a növekvő infláció ellenére a demokraták számára vonzó, laza monetáris kondíciókat tart – amíg csak lehet –, továbbá a korábbi elnököknél sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a munkaerőpiacra, a jövedelmi egyenlőtlenségek problémájára, a nemek és a rasszok közötti egyenlőségre, valamint a klímavédelemre. Ezek közel állnak Biden és a demokraták programjához. Ráadásul Powellt a republikánusok jelölték, és megtartásával az USA jelenlegi vezetője fontos ellenzéki szövetségeseket nyerhet meg kiadási programjaihoz, hiszen hivatkozhat arra, hogy az inflációt a Fed irányítója kordában tartja. Egyszerű politikai alapigazság ez – ami nem romlik el, azon nincs mit megjavítani.
Lemondott a Bundesbank elnöke
Mint korábban írtunk róla, tízéves regnálás után lemond posztjáról Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke. A szakember az eurózóna legerősebb héjáinak, vagyis a szigorú monetáris politikát követő jegybankároknak az egyike.
Nehéz nem észrevenni az összefüggést a mostani távozás és a CDU/CSU koalíció választási veresége között, főleg annak tükrében, hogy két évvel ezelőtt Weidmann mandátumát nyolc esztendőre meghosszabbították. A várhatóan a szociáldemokraták vezetésével megalakuló új kormány így új jegybankelnököt jelöl majd, aki előreláthatólag sokkal lazább monetáris politikai irányt fog követni. A posztra Isabel Schnabel a legesélyesebb, aki jelenleg Németországot képviseli az Európai Központi Bank igazgatóságában.
A cikk a Figyelő hetilap legfrissebb számában került publikálásra.
(Borítókép: Jay Powell, a Fed elnöke egy szenátusi meghallgatáson. Okos húzás lenne megtartani, de sok demokrata ellenzi (Europress/AFP)
