Egy nappal azután, hogy az utolsó amerikai katona is elhagyta Afganisztánt, ezzel pedig véget ért az Egyesült Államok húsz éven át húzódó kísérlete a tálibok hatalmának megdöntésére, és egy nyugati típusú demokrácia felépítésére Közép-Ázsiában, az amerikai elnök a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott:
az afganisztáni háborúnak ezzel vége.
A hazatérni akaró amerikaiak 90 százalékát sikerült kimenekíteni Kabulból, a kormányzat összesen 19-szer küldött figyelmeztetést a közép-ázsiai országban tartózkodó állampolgárainak, akiknek mindannyiszor felajánlotta a segítségét. Hivatalos becslések szerint mintegy száz-kétszáz amerikai állampolgár lehet még Afganisztánban, ők haza tudnak jönni, ha akarnak — mondta Joe Biden. Augusztus közepén, az ABC televíziónak adott interjúban még úgy nyilatkozott: addig maradnak a katonák, amíg minden amerikai kihoznak Afganisztánból.
A terrorellenes háborúról szólva az amerikai elnök azt mondta a VG szemléje szerint: a kitűzött célokat már egy évtizede teljesítették, hiszen Oszama bin Ladent megölték, mégis maradtak további tíz évig. Azóta az Egyesült Államoknak újabb terrorfenyegetésekkel kellett szembenéznie, de, Joe Biden szerint ahhoz, hogy ezt megtegyék, nem szükséges Afganisztánban maradniuk. Az elnök azt mondta:
az afganisztáni döntés nem csak Afganisztánról szól. Egy korszakkal való leszámolásról is szól, amikor nagyszabású katonai műveletek indítottunk, hogy más országokat átalakítsunk.
Az amerikai elnök szerint megalapozatlanok azok a vélekedések, miszerint fokozta a káoszt Kabulban, hogy a Fehér Ház hónapokkal korábban közölte: augusztus 31-ig mindenképpen hazahíjvák az amerikai katonákat Afganisztánból, mégis csak augusztus közepén kezdték meg a civilek evakuálását az országból. Biden szerint az amerikai kormányzat nem a maga által szabott önkényes határidőhöz ragaszkodott, hanem az Afganisztánban tartózkodó amerikai emberek életét próbálta védeni. Ráadásul a költségvetésnek napi 300 millió dollárjába került a soha véget nem érő háború fenntartása – tette hozzá.
A Pew Research által végzett felmérés szerint az amerikaiak 42 százaléka nem ért egyet azzal, ahogy a Fehér Házból vezényelték a kivonulást. Ők azt mondják: a Biden-kormányzat elvesztette az irányítást az afganisztáni események felett. A többség, a megkérdezettek 54 százaléka mégis úgy véli, a távozás volt a megfelelő döntés az Egyesült Államok részéről. A Reuters/Ipsos felmérése szerint minden második amerikai elégedetlen azzal, ahogy a hadsereg főparancsnoka, Joe Biden intézte a dolgokat, kétharmaduk szerint a csapatoknak maradniuk kellett volna, amíg minden amerikai állampolgárt kihoznak az országból. A válaszadók 38 százaléka szerint az elnök jól és jókor vezényelte le az afganisztáni kivonulást.
Az elnök arról is beszélt: kötötte a kezét elődje, Donald Trump megállapodása a tálibokkal.
Katonacsaládok és veteránok, köztük egy Afganisztánban szolgálatot teljesítő veterán, 9-11-es veterán és egy tengerészgyalogos édesanyja, aki a múlt héten elhagyta a Hamid Karzai nemzetközi repülőteret, nézi Joe Biden elnök augusztus 31-i beszédét, amelyben bejelentette, hogy minden csapat elhagyta Afganisztánt. (Fotó: Apu GOMES / Europress/AFP)
Igaz, a Trump elnöksége alatt összehozott békemegállapodás értelmében az amerikai csapatoknak már május elsején el kellett volna hagyniuk az országot, de ezt az időpontot nem sokkal beiktatása után Biden szeptemberre módosította. Biden a béketervnek arra a pontjára hivatkozott, amely szerint ha az amerikaiak időben távoznak, a kivonulásukig a tálibok nem intéznek támadást a csapataik ellen, ám ha a határidőn túl is maradnak Afganisztánban, könnyen az iszlamisták célpontjává válhatnak. A tálibok végül nem, de az Iszlám Állam helyi szervezete támadást intézett az amerikai csapatok és a menekülő afgán civilek ellen. A kabuli reptér elleni merényletben 13 amerikai katona, és több mint félszáz afgán civil vesztette életét. A húsz évig tartó terrorellenes háborúnak két és félezer amerikai, valamint 240 000 afgán áldozata van. Az afganisztáni katonai misszió kétezer milliárd dollárjába került az amerikai költségvetésnek.
Biden azt mondta, Trump két választást hagyott számára: vagy tartja magát az eredeti vállaláshoz, és határidőre kivonul az országból, vagy amerikai katonák tízezreit kell a még Afganisztánban állomásozó csapatok után küldenie, hogy védelmüket garantálni tudja, ezzel pedig gyakorlatilag újrakezdte volna a háborút. Végül a kimenekítési műveletek biztosítására az utolsó pillanatban még 6000 egyenruhást vezényelt vissza Kabulba.
Az amerikai elnök azt elismerte, hogy a washingtoni kormányzat túlbecsülte az afgán hadsereg erejét és elhivatottságát, és azt mondta,
mi készen álltunk a kivonulásra, de az országukért húsz éve harcoló és vérző afgán biztonsági erők nem tartottak ki olyan hosszan, ahogy azt Washingtonban várták. Készen álltunk, amikor a helyiek végignézték, ahogy a kormányuk összeomlik, az elnökük pedig elmenekül a korrupció és a hivatali visszaélések közepette.
Joe Biden az evakuálást rendkívüli sikerként ítélte. Mint mondta: több mint százezer embert sikerült kimenekíteni Kabulból. Mintegy kétszáz amerikai állampolgár maradt még Afganisztánban, és becslések szerint több százezer, az amerikai csapatokkal együttműködő afgán várta hiába, hogy kimenekítsék az országból. A tálibok azt ígérték, szabad utat adnak azoknak, akik el akarják hagyni az országot, ám kérdéses, hogy a menekülőkre milyen sors vár.
(Borítókép: Joe Biden amerikai elnök beszél a washingtoni Fehér Házban 2021. augusztus 31-én, ahol bejelentette, hogy az Egyesült Államok a mai napon véget vetett a 20 éve tartó afganisztáni háborúnak és ezzel befejeződött az amerikai történelem leghosszabb háborúja. (Brendan Smialowski, Europress/AFP)
