Legutóbb Románia közölte, hogy leporolják a 2015-ben a polcra tett terveket, és az év végén bemutatják csatlakozási stratégiájukat. Bulgária és Horvátország már korábban közölte ezt a szándékát. Ha megvalósulnak a csatlakozások, akkor a balkáni országok közelebb kerülhetnek az uniós felzárkóztatási pénzekhez.
“A brexit után az eurozónán kívüli államok külsősnek számítanak” – magyarázta Juraj Kotian, az Erste Group Bank AG közgazdásza Bécsben a hírügynökségnek. “Ha megnézzük a készülő új uniós költségvetést, látszik, hogy az a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt helyez az eurozónára. Az Európai Bizottság az euróhoz való konvergenciához pénzügyi segítséget is nyújt, így az egyes országoknak célszerű kihasználniuk ezt az előnyt” – mondta az elemző.
A három szegényebb állam döntése ellentétet mutat a gazdagabb uniós rendszerváltó tagországokkal. Szlovénia, Szlovákia, valamint a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia már eurót használ. Magyarország, Lengyelország és Csehország azonban egyelőre nem kíván a zónához csatlakozni. A görög példa nagy tanulsággal szolgál arra nézve, hogy az önálló monetáris politika feladása válsághelyzetben milyen károkat tud okozni.
A csatlakozási szándékot a közelmúltban bejelentő államok közül Bulgária áll a legjobban. Az uniós közösség legszegényebb tagországa már évekkel ezelőtt rögzítette a leva árfolyamát az euróhoz, a nyár folyamán pedig csatlakozni kíván az euró árfolyam-mechanizmusához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fizetőeszközének árfolyama egy meghatározott érték alá és fölé húzott sávból nem léphet ki. Horvátország 5-7 éven belül szeretné bevezetni az eurót, Románia egyelőre nem jelölt ki céldátumot.
Románia 2020-ra szeretné elérni az egy főre jutó GDP terén az uniós átlag 70 százalékát. Jelenleg 60 százaléknál tartanak – áll a román kormány nemrég közzétett konvergenciaprogramjában.
Arról egyelőre nincsenek információk, hogy Brüsszel és Frankfurtban az Európai Központi Bank (EKB) mit szól a csatlakozási szándékokhoz. A bolgár elköteleződés régóta ismert, a németek és a franciák támogatják is azt. Az EKB ugyanakkor kevésbé lelkes – egyelőre inkább a bolgár bankok megerősödését szeretnék látni. Tartanak attól, hogy a gyenge kelet-európai, balkáni bankrendszer pénzügyi problémákat okozna az olasz, a spanyol és a görög bankok miatt amúgy is gyengélkedő devizaövezetnek.
