A magyar jelenlét jóval 20 százalék alá esik az összevont intézményben. A magyar arány jelenleg 29 százalék a MOGYÉ-n – nyilatkozta a Kossuth Rádió Határok nélkül műsorában Szabó Béla professzor az intézmény döntő bizottságának, a szenátusnak az alelnöke, aki a magyar tagozatot képviselő másik 17 magyar taggal tiltakozásképpen nem vett részt az előre megírt jegyzőkönyv megszavazására összehívott ülésen.
Azt mondta, hogy az összevonás mellett egyetlen elfogadható, racionális érv sem szól, ez pusztán egy előre elhatározott politikai döntés volt. Emlékeztetett, hogy a MOGYE román többségű vezetősége eddig sem alkalmazta (sőt az egyetemi autonómiára hivatkozva elszabotálta) a 2012-es tanügyi törvényt, amely az anyanyelvű oktatásnak egy kis önállóságot biztosító magyar kar létrehozásáról rendelkezik. Például arról, hogy nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati órákat is magyar nyelven tarthassák.
Ebbe a törvénybe bukott bele hat éve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával kormányzó jobbközép Ungureanu-kabinet, amelyet úgymond a magyaroknak tett engedményért hazaárulással vádolt meg a Szociáldemokrata Párt (PSD), és teremtett többséget a parlamentben a kormány lemondatására. Érdemes felidézni, hogy a PSD mai munkaügyi minisztere, Lia Olguta Vasilescu azt mondta akkor, hogy Ungureanut más történelmi időben egy ilyen tettért kivégezték volna. Később aztán a PSD – szintén az RMDSZ közbenjárására – megerősítette a jogszabályt. Önálló magyar kar sajnos azóta sincs, hiába tiltakoznak több-kevesebb vehemenciával évek óta a magyar oktatók, diákok.
Most pedig a kegyelemdöfés előtti állapotba került az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés. Egy éve állították fel a két egyetem összevonásának lehetőségét vizsgáló bizottságot, azóta csendben el is készült a jegyzőkönyv, amelyet öt nappal a döntés előtt kaptak meg elektronikus postán a szenátus tagjai, a bizottságnak két magyar tagjának ellenző álláspontját pedig egyik csatolmányban rejtették el. Minden az előre megírt forgatókönyv szerint történt, a MOGYE szenátusa 35 igen , 3 tartózkodással gyorsan meg is szavazta a két egyetem egyesítését. Tulajdonképpen kész tények elé állították a magyar tagozatot.
Az eljárás nagyon hasonlít ahhoz a gyors, 1962-ben született döntéshez, amikor a román állam – anélkül hogy hivatalos dokumentumot adott volna ki – elindította a marosvásárhelyi egyetemen a magyar mellett a román nyelvű oktatást. Pedig a MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult.
Rögtön a második világháború után, 1945-ben román királyi rendelettel hozták létre Kolozsvárott, a magyar értelmiség képzésére a Bolyai Tudományegyetemet, s az okmány az orvosképzésről is rendelkezett. Csakhogy nem volt épülete, illetve a klinikai képzéshez megfelelő infrastruktúra, mert a bevonuló román hatóság Dél-Erdélyből visszatelepítette Kolozsvárra a Trianon után indított román egyetemet, s az 1872-ben alapított magyar intézmény, az egykori Ferenc József Egyetem ingatlanait a román diákok foglalhatták el. Ezért 1946-ban az a döntés született, hogy a Bolyai Egyetemről leválasztják a magyar orvosképzést, és Marosvásárhelyre telepítik. Ezzel a jó hírrel ment a román küldöttség az 1947-es párizsi békekonferenciára, bizonyítandó, hogy az új román állam területén a magyar közösség megfelelő bánásmódban részesül. 1948-ban hivatalosan is megszületett a MOGYE, magyar önállóságát pedig 14 év múlva veszítette el, a román oktatás fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Míg 1963-ban a 88 végzős diákból 81 magyar, 2 román és 5 más nemzetiségű volt, addig 1994-ben 240 végzősből 28 magyar, 211 román és 1 más nemzetiségű volt. (A kolozsvári magyar Bolyai Egyetemet egyébként 1959-ben szüntették meg, illetve egyesítették a román felsőoktatási intézménnyel, s lett Babes-Bolyai az új, egyre nagyobb román dominanciájú egyetem belőle.)
A magyar közösség a romániai kommunista diktatúra 1989 végi bukása után rögtön síkraszállt az önálló Bolyai Egyetem és a MOGYE jogainak visszaállításáért, de azóta se sikerült önálló állami egyetemet alapítani, így az első Orbán-kormány támogatásával jött létre 2001-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyet azóta is a magyar állam tart fenn romániai magánintézményként.
Most a MOGYE és Petru Maior egyetem egyesítésével kapcsolatban az Erdélyi Magyar Néppárt azonnal állásfoglalást adott ki, amelyben elfogadhatatlannak tartja az intézkedést, és önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetemet követel.
Az RMDSZ pedig felkérte a bukaresti oktatási miniszter, hogy ne hagyja jóvá a két intézmény összeolvadását. Közleménye szerint a bekebelezés tönkreteszi a a nemzetközileg is elismert marosvásárhelyi orvosképzést, felszámolja az egyetem multikulturális jellegét. (A MOGYÉ-n a román és a magyar diákok, valamint az angol nyelvű képzésben részesülő hallgatók összlétszáma mintegy 3500, a Petru Maior román egyetemnek háromszor több a hallgatója van.)
