Németország lassan ugyan, de elkezdte a leválást Kínáról. Egy évvel azután, hogy Olaf Scholz kancellár aláírta a G7-ek felhívását a Kínával szembeni kockázatok csökkentésére, Berlin fokozatosan reagál a Peking által jelentett kihívásokra. Egy dologgal azonban nagyon nehéz mit kezdeni – a német autóexport létfontosságú Berlin számára.
A kínai elektromos járművekre kivetett európai szintű vámoktól kezdve a kínai államnak való kémkedés gyanújával letartóztatott német állampolgárokig Németország igyekszik politikai jelzéseket küldeni Pekingnek: az Angela Merkel-korszak „business über alles” fénykorának vége, annak helyét átvette a stratégiai verseny.
Német hadihajók a Tajvani-szorosnál?
A legnagyobb változások talán a biztonság és a védelem területén zajlanak. A leglassabb előrehaladás viszont a német autóexport kérdésében van. Németország nagy hatalmú autóipara minden lobbierejét beveti, attól tartva, hogy megroppannak pozíciói a hatalmas kínai piacon.
Olaf Scholz kancellárnak heteken belül döntenie kell arról, hogy a jelenleg a Csendes-óceánon szolgálatot teljesítő két német hadihajó áthajózik-e a Tajvani-szoroson – ha így lesz, az egész biztosan feldühíti Kínát. Az sem mentség, hogy nem Németország lenne az első nyugati hatalom, amely ezt megteszi – amerikai, brit, francia, francia, holland és kanadai hadihajók már megtették ezt. Berlin számára azonban két évtized óta ez lenne az első alkalom, hogy ilyen bevetésre kerül sor.
Németország emellett fokozza a katonai együttműködést Japánnal, a Nyugat legszorosabb kelet-ázsiai szövetségesével. A német légierő főnöke a múlt hónapban Japánban járt, közös hadgyakorlatot vezetett japán kollégájával. A felkelő nap országát egyre jobban aggasztja a kínai–orosz jelenlét a térségben.
Scholz a technológia frontján is más játékot játszik, mint a nagy konszenzustermtő Mutti – Drezdába csábította a világ legnagyobb csipgyártóját, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Corporation-t (TSMC), gigacsipüzem létesül majd ott. Bizonyos értelemben ez nem is kérdéses, sőt teljesen logikus. A TSMC a világ vezető szereplője a fejlett mikrocsipek terén, és az ellátási láncok sebezhetőségét a Kínával szemben felvállalt geopolitikai feszültségek csak tovább fokozzák. (Emlékezzünk csak arra, amikor Nancy Pelosi korábbi amerikai házelnök 2022-es tajvani látogatása után Peking a sziget blokádjával fenyegetőzött.)
A Scholzot, von der Leyent és a TSMC főnökét, C. C. Weit ábrázoló fotó azonban újabb jele annak, hogy Tajvan egyre szorosabb kapcsolatot épít ki egy olyan kontinenssel, amely sokáig igyekezett távol maradni attól, ami Peking szerint tisztán belpolitikai vita. Nils Schmid, Scholz szociáldemokrata pártjának vezető külpolitikai törvényhozója szavaival élve: ez nagyon is a minőségi kockázatcsökkentésről szól.
Majd meglátjuk, hogy mit szólnak ehhez a német autóimportot szabályozó kínai döntéshozók.
A számok nyelvén
Az elmúlt fél évben Németország kereskedelmi adatai meglepő tendenciát mutattak: a Lengyelországba irányuló export megelőzte a Kínába irányuló exportot, miközben a kínai gazdaság gyengül, és az ingatlanpiac fenyegető összeomlásának pénzügyi következményei is sújtják.
Elképesztő, hogy Lengyelország megelőzte Kínát a Németországgal folytatott kereskedelemben – mondta Schmid. „Kialakult egy torz kép, amely szerint Kína a német gazdaság vezető kereskedelmi partnere. Valójában mindig is az EU és az olyan jelentős uniós partnerek voltak, mint Lengyelország” – tette hozzá a politikus, némileg kozmetikázva a múltat.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Kay Nietfeld / POOL / AFP
