Hétfőn 11 órakor adja ki a Pénzügyminisztérium a 2022-es államháztartási folyamatokról szóló részletes tájékoztatóját. A gyorstájékoztató alapján tudjuk, hogy az év utolsó hónapjában a költségvetés jelentős, 1287 milliárd forintos hiánnyal zárt, míg az éves pénzforgalmi hiány 4753 milliárd forintot tett ki. Ez a 2022-re vonatkozó törvényi előirányzat mintegy másfélszerese, ugyanakkor csak kismértékben magasabb, mint a Pénzügyminisztérium 2022 decemberében közzétett előrejelzésében foglalt. A hétfői adatközlésből kiderül, hogy mi okozta a hiány megugrását, mekkora szerepe volt abban egyedi tételeknek, illetve a gazdasági folyamatoknak – mondta el a figyelo.hu megkeresésre Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Béremelés tekintetében a novemberinél is érdekesebb lesz majd a januéri adat, a magas infláció 2023-ban is emeléseket indokol
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
A KSH héten megjelenő adatai közül a szerdán publikálásra kerülő kereseti és a pénteken napvilágot látó munkaerőpiaci adatokat érdemes megemlíteni Regős Gábor szerint. Októberben az átlagkeresetek 18,4 százalékkal nőttek, ami gyorsulást jelent az előző két hónapban mért 16,6, illetve 17,8 százalékos adat után – mutatott rá. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok az emelkedő inflációra való tekintettel sok esetben pótlólagos béremeléseket hajtottak végre. Bár a reálkeresetek az elszabaduló infláció miatt a tizedik hónapban 2,2 százalékkal csökkentek, azonban a tavalyi év első 10 hónapjában még így is 4,3 százalékos reálemelkedést mutatott az átlagkereset. A novemberi adatközlésből kiderül, hogy folytatódtak-e a magas infláció miatti soron kívüli béremelések. Ugyanakkor sokkal érdekesebb lesz a januári adat, amely már az év eleji béremelések hatását mutatja. A magas infláció mindenképpen erőteljes béremeléseket indokol 2023-ban is – tette hozzá.
A foglalkoztatás tekintetében az előző, november havi adatok a munkaerőpiac tetőzését mutatják: a foglalkoztatottak száma stabilan magasan, kicsivel 4,7 millió fő fölött alakult. Innen azonban egyelőre az energiaválság miatt nem tudott a mutató tovább növekedni, de csökkenni sem csökkent, a gazdasági problémák ellenére sem. A munkanélküliségi ráta már mutat kismértékű növekedést a júniusi 3,3 százalékhoz képest: novemberben 3,8 százalékon állt, ám ez még mindig alacsony szintet jelent. A decemberi adatokban nem számítunk érdemi változásra a novemberiekhez képest.
Kedden ülésezik a jegybank monetáris tanácsa. A monetáris kondíciókban nem számítunk változásra, azaz az alapkamat maradhat 13, az egynapos betéti kamat pedig 18 százalék. A forint az elmúlt időszakban bár erősödni tudott, de a korábbinál még mindig érdemben gyengébb, így ez nem teszi lehetővé a lazítást, de a 25 százalék körüli infláció sem ad lehetőséget erre. Lazítani akkor lehet, ha az infláció már számottevően csökkenni kezdett. További szigorításra sem számítunk, hiszen az a hitelezési kondíciók szigorodásán keresztül tovább fékezné a gazdasági teljesítményt, illetve jelenleg azt az árfolyam alakulása sem követeli meg.
A Fitch múlt pénteki hitelminősítői döntése után e hét péntekén a Standard and Poor’s dönt a magyar adósság kockázati besorolásáról. Regős Gábor emlékeztetett, a hitelminősítő augusztusban negatív kilátással látta el a magyar államadósságot, ami leminősítést jelezhet előre. Ezt a hitelminősítő az Európai Bizottsággal való konfliktussal, illetve a különösen is nagy energiaimport-függőséggel magyarázta. A hitelminősítő tájékoztatása szerint leminősítés akkor várható, ha szignifikáns késleltetés vagy érdemi csökkentés következik be a hazánknak járó uniós forrásoknál, illetve ha az ország energiaellátása korlátokba ütközik. Ez alapján, tekintettel a decemberi uniós megállapodásra, nem számítunk leminősítésre, ugyanakkor a források folyósításáig a kilátás javítására sem.
Az Eurostat adatai közül a hétfőn megjelenő harmadik negyedéves államháztartási adatokat érdemes kiemelni. A második negyedévben az unió átlagos költségvetési hiánya a GDP 1,4 százaléka volt, szemben az egy évvel korábbi 5,4 százalékkal – ez utóbbi adatot azonban a koronavírus még érdemben befolyásolta. Ugyanakkor 2022 második negyedévében az uniós tagországok mintegy felében az államháztartás többletet tudott elérni. Ehhez képest a harmadik negyedévben a hiány kismértékben növekedhetett, tekintettel a rekordmagas energiaárakra, azonban a deficit elszállására nem számítunk.
Borítókép: Europress/AFP/Artur Widak
