Az UBO-nyilvántartásához, azaz a cégek valós tulajdonosi nyilvántartásához február elejétől számos szervezet hozzáférhet, például a bíróság, a felügyeletet ellátó szerv, a hatóság, az ügyészség, a szolgáltatók közül a könyvelő, a könyvvizsgáló, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, az adótanácsadó, a közjegyző, a bizalmi vagyonkezelő, a székhelyszolgáltató, illetve azok az árukereskedők, akik tevékenységük folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést fogadnak el. Az UBO-nyilvántartásához a kezdeti adatállományt azokból a pénzforgalmi szolgáltatók adataiból állították fel, akik fizetési számlát vezetnek. Az alábbi törvény a Magyarországon nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetekre, részben állami tulajdonú szervezetekre, illetve a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra terjed ki. A cégeknek kötelességük gondoskodni arról, hogy a tényleges tulajdonos adatainak változása esetén, arról tájékoztasson minden illetékes személyt, majd a változást a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba beiktassák. Amennyiben ezeket a lépéseket a cég elmulasztja, illetve nem tartja naprakészen adatait, úgy egy ellenőrzés alkalmával könnyen felkerülhet a NAV feketelistájára.
Szintén az idei év februárjától számíthatnak a cégek a TT indexre, ami egy olyan mutatószám, ami a cégek adatszolgáltatási megbízhatóságának mérésére szolgál. Az első vizsgálatkor a cégek maximum 10 pontot kaphatnak, majd amennyiben hatóság által jelzett eltérés van a tulajdonosi adatokban, úgy 2 ponttal csökken a TT index, ha szolgáltató által jelzett az eltérés, akkor 1 ponttal csökken a vállalkozás indexe. Amennyiben 8 alá csökken a TT index, úgy a bizonytalan kategóriába esik a cég, majd, ha 6 pont alá megy az indexszám, abban az esetben a megbízhatatlan minősítés illeti meg. 2022. július 1-től ezek az eltérések az adatokban következményekkel járnak. Megbízhatatlan minősítés esetén a szolgáltató köteles magas kockázatú cégként kezelni, szigorúbb feltételek alapján ellenőrizni, majd júliustól köteles megtagadni a 4,5 millió forint feletti ügyletek teljesítését, amíg a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatokat nem módosítják vagy erősítik meg. Így a cégeknek kötelességük mellett érdekük is, hogy az adatokat naprakészen tartsák.
Fontos, hogy a szabályozás februártól érvényben van, így javasolt a cégeknek élni az egyedi adatszolgáltatási lehetőségükkel, és ezáltal leellenőrizni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatokat. Még a precíz cégvezetéseknél is előfordulhat, hogy helytelen adatok szerepelnek a nyilvántartásban. Amennyiben eltérést észlel, mihamarabb pontosítsa adatait, illetve adatváltoztatásnál ne felejtse el a nyilvántartásba is vezetni a módosításokat. Az adatszolgáltatást a NAV felé az ÁNYK-n keresztül lehet megtenni, azonban ez a szolgáltatás regisztrációhoz kötött.
