– Kezdjük az elején: tulajdonképpen mit értünk fogágybetegség alatt?
– A fogágybetegség, vagy köznyelvi kifejezéssel fogínysorvadás bakteriális eredetű betegség. Konkrétan arról van szó, hogy a száj baktériumflórájának egyensúlya felborul, és túlsúlyba kerülnek azok a kórokozók, amelyek a fogat körülvevő szöveteket betegítik meg. Végül pedig ínygyulladást, illetve csontvesztést okoznak.
– Ön szerint mi a fogágybetegség legriasztóbb tulajdonsága?
– Elsőre talán furcsán hangzik, de a fogágybetegség legveszélyesebb tulajdonsága, hogy sokáig teljesen tünetmentes. Ez különösen a krónikus formájára igaz, ami sajnos a betegek 90 százalékát érinti. Később lehet, hogy jelentkezik egy kis ínyvérzés, vagy észreveszi a páciens, hogy az egyik foga mozog – de ekkor a baj már sokkal nagyobb ennél. Sajnos a fogágybetegségnek van egy másik, rendkívül riasztó jellemzője is.
A betegséget kísérő gyulladás ugyanis a lágyszöveteket is érinti, és az íny belső falán, valamint az ínytasakokon keresztül minden egyes nap sok milliárdnyi kórokozó baktérium juthat be a véráramba. Az érrendszeren keresztül pedig eljuthatnak más szervekhez is, ahol további gócok alakulhatnak ki. A fogágybetegség ennek következtében számos további tünetért lehet a felelős, mint például a foltos hajhullás vagy a különféle ízületi fájdalmak. Egyes kutatások szerint a súlyos fogágybetegség egyes szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is jelentősen növelheti. Fogágybetegségben szenvedő várandós nők esetében felmerülhet a az alacsony születési súly és a koraszülés veszélye is. Végül pedig a fogágybetegség legriasztóbb következménye súlyos, előrehaladott esetben a fogak elvesztése is lehet.
– Érdemes tehát ezt a betegséget komolyan venni. A közvéleményben ugyanakkor van egy olyan elképzelés a fogágybetegséggel kapcsolatban, hogy inkább az időseket sújtja. Ez valóban így van?
– Tény, hogy a krónikus fogágybetegségben szenvedő betegek közül általában a középkorú, illetve idősebb korosztály keresi fel a fogorvosát. Jellemzően ebben az életkorban tapasztalnak olyan súlyos tüneteket, hogy már nem lehet tovább halogatni a kezelést. A betegség azonban már a késői huszonéves, korai harmincas korosztálynál elkezd kialakulni, és röntgenvizsgálattal már ekkor is kimutatható.
– Ha valakinél már kialakult ez a betegség, esetleg a fogai is mozognak, már késő orvoshoz fordulni?
– Sosem késő orvoshoz fordulni a fogágybetegséggel. Az utóbbi évtizedekben a fogászat, és azon belül különösen a parodontológia szédületes fejlődésen esett át. Ennek köszönhetően számos lehetőség nyílt meg a fogágybetegség kezelésére. Enyhébb esetekben ez elsősorban íny feletti és íny alatti fogkőleszedést, illetve speciális, kézi és gépi eszközökkel végzett ínytasaktisztítást jelent. Ilyenkor mindez akár ahhoz is elegendő lehet, hogy az enyhén mozgó fogak újra megszilárduljanak. Előrehaladottabb esetben ezeket az előkészítő kezeléseket regeneratív, csontpótló beavatkozások követik. Ez azt jelenti, hogy az elveszett csontszövetet helyreállítjuk a mozgó fogak körül.
– Tehetünk valamit a betegség megelőzése érdekében?
– Tehetünk, nem is keveset. A jó hír az, hogy a megelőzés mindenkinek a saját kezében van – és nem csak képletesen. Természetesen a rendszeres fogápolásról beszélünk. Nem az a legfontosabb, hogy milyen fogkefét használunk, mert egy jó minőségű hagyományos fogkefe is beválhat, ahogyan egy modern, elektromos eszköz is. A lényeg sokkal inkább az, hogy a fogkefét a páciens önállóan, egyéni módon, ugyanakkor hatékonyan és lehetőleg legalább naponta kétszer alkalmazza. Ez, kiegészítve a fogköztisztító kefe használatával elegendő a fogágybetegség megelőzésére. Más dolog, ha valaki fogágybetegségben szenved, vagy azzal kezelték korábban. Ekkor évente legalább kétszer, súlyosabb esetben akár négy alkalommal is szükséges megjelennie parodontológiai szakrendelésen. A rendelőben azután egy speciális, ultrahangos fogkőleszedési eljárással eltávolítják a fogakon megtelepedő káros baktériumokat. Így a páciens nyugodt lehet afelől, hogy a szájhigiéniája és a fogai egészsége is teljesen rendben vannak.