A héten hétfőn a decemberi építőipari adatok mellett a decemberi ipari termelés második becslése jelenik meg. Novemberben az építőipar teljesítménye kedvezően alakult: éves alapon hét, havi alapon 6,9 százalékkal bővült – mondta afigyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kifejtette, az építőipar teljesítménye tehát tartósan magas, azt az energiaválság egyelőre nem fogta vissza, ezen belül azonban míg az állami beruházások egy része elhalasztásra került, addig a vállalati beruházások növekedtek. Az ágazat rendelésállománya ugyanakkor egyelőre nem tud tovább növekedni, magas szinten tetőzik. Ennek megfelelően a termelésben sem számítunk érdemi bővülésre, az előző havi jelentős növekedést kismértékű korrekció követheti. Az ipar teljesítménye decemberben az első becslés szerint szintén kedvezően alakult, a nyers adatok szerint éves szinten 2,0, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5,7 százalékkal bővült, a havi alapú növekedés pedig 3,8 százalék volt. A második becslés kapcsán a fő kérdés az lesz, hogy decemberben is kitartott-e a rendelésállomány erőteljes emelkedése – emelte ki Regős Gábor.
Az építőipar teljesítménye tartósan magas, azt az energiaválság egyelőre nem fogta vissza
Fotó: Unger Tamás / Vas Népe / Unger Tamás
A hét legfontosabb adata a kedden megjelenő 2022. IV. negyedéves GDP-adat lesz. Várakozásaink szerint az adatok vegyes képet mutatnak majd. A tavalyi negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye éves alapon 0,8-1,0 százalékkal növekedhetett, miközben negyedéves alapon 1,0-1,2 százalékos visszaesést könyvelhetett el, azaz bekövetkezett a technikai recesszió. Ugyanakkor az egész évre számolt bővülés így is robosztus, 4,6-4,8 százalékos lehetett. A lassulásban a legnagyobb szerepe az elszabadult inflációnak van, hiszen ez mérsékelte a bérek vásárlóerejét, és így az előző negyedévhez képest a fogyasztás visszaesést mutathatott.
Szintén kedden adja ki az MNB a 2022. december havi fizetési mérleg adatokat. Az elmúlt időszakot a folyó fizetési mérleg esetében jelentős hiány jellemezte, amelyben nagy szerepe volt az energiaárak emelkedésének és így a cserearány romlásának. Tavaly novemberben a folyó fizetési mérleg hiánya 1,7 milliárd eurót tett ki. Tekintettel azonban arra, hogy a termék-külkereskedelmi deficit 1,4 milliárd euróról 154 millió euróra csökkent, nem kizárt, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya is javulni tudott.
Pénteken a devizatartalék januári szintjére vonatkozó adatokat ad ki a jegybank. A devizatartalék nagysága a növekvő energiaárak és ennek finanszírozási szükséglete miatt került az érdeklődés középpontjába. A jegybank októberben vállalta, hogy a devizatartalékból biztosítja az energiakereskedők megnövekedett devizaigényét, ezzel mérsékelve a forint árfolyamára helyeződő nyomást. Ennek ellenére a devizatartalék december végén ugyanúgy 38,7 milliárd eurón alakult, mint szeptember végén. Januárra a tartalékszint a devizakötvény-kibocsátás eredményeként 40 milliárd euró fölé növekedhetett.
Ami a nemzetközi színteret illeti, Regős Gábor kiemelte, az Eurostat szintén kedden közli a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatok gyorsbecslését. Az előzetes adatok szerint 2022 negyedik negyedévében az Európai Unió gazdasága negyedéves alapon stagnált, míg éves alapon 1,8 százalékkal bővült, miközben az eurózóna esetében negyedéves alapon minimális, 0,1 százalékos növekedés történt, az éves alapú bővülés pedig 1,9 százalékot tett ki. Az Európai Unió egészét tekintve tehát nem beszélhetünk recesszióról, de a stagnálás azt jelenti, hogy több olyan tagállam is lehetett, ahol negyedéves alapon visszaesés következett be. Ezekről ad bővebb információt a kedden megjelenő adat.
Szerdán az ipari termelés 2022. decemberi adatait teszi közzé az Eurostat. Tavaly novemberben úgy az eurózónában, mint az Európa Unióban éves alapon 2,0 százalékkal bővült az ágazat termelésének volumene. Havi alapon a két térségben 1,0, illetve 0,9 százalékos növekedést mért az uniós statisztikai hivatal. A 2022. novemberi adatok ugyanakkor az egyes tagállamok között jelentős szórást mutattak. Éves alapon Észtország és Szlovákia jelentős, 12,2, illetve 10,7 százalékos visszaesést szenvedtek el, miközben Írország ipari termelése több mint harmadával bővült. Az új adatközlésből kiderül, hogy az év végén is fennmaradt-e a nagymértékű volumencsökkenés Észtországban és Szlovákiában vagy ezek inkább csak egyszeri kiugrást jelentettek.
Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI
