A Finnország semleges státuszának (hivatalosan: el nem kötelezettségének) végét jelentő NATO-tagságról a politikusok azt közölték, haladéktalanul be kell adni a jelentkezést. Reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.
A finn parlament már áprilisban megkezdte a csatlakozás előkészítését, a napokban arra lehet számítani, hogy Svédország is bejelenti ugyanezt a szándékát. A finn elnöknek és a kormánynak hivatalosan is döntenie kell a csatlakozási kérelemről, amelyet a finn parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Finnország a II. világháború után, a hidegháború idején semleges államként ütközőzóna volt a “Nyugat” és a Szovjetunió között. A szovjetek a Finn-Szovjet baráti, együttműködési és egymást kölcsönösen segítő egyezmény (YYA szerződés) megkötése után nagy befolyással voltak a finn belpolitikára is, azonban mivel nem szállták meg a szomszédos államot, a politikai berendezkedést sem alakították át. Finnország társadalmi, politikai rendszere tehát demokratikus, parlamentáris demokrácia lehetett. Viszont el nem kötelezett, tehát semleges állam lettek, nem léptek be NATO-ba és az Európai Közösségbe sem. A finnek politikailag és gazdaságilag is jó viszonyt ápoltak a Szovjetunióval, annak összeomlása után 1995-ben váltak az unió tagjaivá, és az eurót is bevezették. Viszont nem vállalták az Észak-atlanti Szövetség tagságát, ehhez mostanáig a kellő társadalmi támogatottság sem volt meg.
A finn NATO-tagság a 2014-es orosz Krím elleni intervenció után már felmerült, de ahhoz a társadalmi bázist az oroszok februári Ukrajna elleni támadása teremtette meg. A Gallup friss felmérése szerint a lakosság 73 százaléka támogatja a csatlakozást. Ez évekkel ezelőtt még 20-25 százalék körül volt.
Finnországnak több mint 1300 kilométeren határos van Oroszországgal, ezért stratégialag is fontos állam. Moszkva nem véletlenül néz rossz szemmel a skandináv állam döntését, magát a NATO elmúlt harminc éves folyamatos bővítését is ellene irányuló veszélynek fogta fel. Az Ukrajna elleni támadásban is nagy szerepet játszott, hogy Kijev részéről korábban felmerült a NATO-tagság igénylése.
Moszkva a finn-svéd NATO-csatlakozást élesen elutasítja. Korábban egyértelműsítették, Kalinyingrádban csapaterősítést hajtanak végre és nukleáris fegyvereket is telepítenek az orosz enklávéban. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, ha a két északi ország csatlakozik a katonai tömbhöz, annak „súlyos katonai és politikai következményei” lesznek.
