Már a 2016-os amerikai elnökválasztás során is jól látszódott, hogy az álhírgyártás válik a választási kampányok egyik legfontosabb eszközévé. Nincs ez másként hazánkban sem, az ellenzéki sajtó is ugyanezt a taktikát választotta. Ennek megfelelően az Egyesült Államokban egyszerűen csak fake newsnak nevezett sajtótermékek hazai megfelelői összehangolt dezinformációs kampányt indítottak, melynek célja csupán az, hogy elhitesse az emberekkel: a kormány valójában bevándorláspárti és kész migránsokat letelepíteni az országba.
Ezeknek a fake news sajtótermékeknek az állításaival szemben a valóság az, hogy a magyar kormány kizárólag védelmet biztosított azoknak a valódi menekülteknek, akik arra a nemzetközi egyezmények és a magyar hatóságok megítélése szerint jogosultak voltak. Az ő elbírálásuk ráadásul nyilvánosan történt, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal rendszeresen közzéteszi az erre vonatkozó adatokat. Mindez nem keverendő össze azzal az elhibázott brüsszeli bevándorláspolitikával, melynek legfontosabb eleme a kötelező betelepítési kvóta, illetve a felső korlátok nélküli, automatikus migránselosztási mechanizmus.
A magyar kormány képviselői a migrációs válság 2015-ös kirobbanása óta következetesen különválasztották az illegális bevándorlókat azoktól az egyébként jelentős kisebbségben lévő valódi menekültektől, akik tényleg jogosultak a menekültstátuszra. Ezt a különválasztást Orbán Viktor az európai vezetők közül elsőként tette meg, a magyar miniszterelnök már 2015 szeptemberében arról beszélt, hogy „sokan nem a háború vagy az üldöztetés elől menekülnek, hanem egy jobb élet reményében indulnak útnak Európa felé. Egyre nő azoknak a bevándorlóknak a száma, akik nem háborús övezetből jönnek, és korlátlan az utánpótlás.”
A menekültek, az illegális, illetve a gazdasági bevándorlók különválasztása ezután mindvégig jelen volt a kormányzati kommunikációban, elég csak elolvasni az általunk szemlézett korábbi nyilatkozatokat:
-
„Őrültség a menekültek beengedése és kvóta szerinti szétszortírozása. Ez csak csalogatni fogja a menekülteket. A valódi menekülteket mindig is be fogjuk fogadni, de a bevándorlókat nem tudjuk. Nem akarjuk, hogy Magyarország célország legyen.” (Orbán Viktor, Európai Parlament, 2015. május 19.)
-
„Közös európai cél az is, hogy aki nem valódi menekült, azt távol kell tartani az európai határoktól.” (Orbán Viktor, Brüsszel, 2015. június 26.)
-
„Az a migráns, aki a hivatalos átlépési ponthoz érkezik, benyújtja a menedékkérelmét és megvárja az elbírálás időpontját az számíthat a magyar segítségre” (Lázár János, Kormányinfo, 2015. szeptember 11.)
-
„Az NDK-s menekültek nem illegálisan voltak itt, egészen hivatalosan voltak elszállásolva a nyugatnémet nagykövetségen. Ott ellátták őket és ők vártak. Ők nem fütyültek a magyar törvényekre.” (Orbán Viktor, Bild, 2015. szeptember 12.)
-
„A délszláv háború idején Magyarország az elsők között építette meg a menekülteket befogadó táborokat, és segítette a menekülteket. Ma is ugyanaz a befogadó nép vagyunk, mint 25 évvel ezelőtt.” (Balog Zoltán, ARD, 2015. szeptember 17.)
-
Boldogok lettünk volna, ha az uniós partnereink többsége kezdettől fogva egyetértett volna azzal, amit a magyar kormány gondol a helyzetről. Ha így lett volna, ma pár tízezer valódi menekült lenne Európában, nem pedig egymillió migráns. (Orbán Viktor, Magyar Idők, 2015. december 24.)
-
„Magyarország mindig is befogadta a menekülteket, de a gazdasági bevándorlókat nem fogadja be.” „Mindenkinek tisztességes ellátást és eljárást biztosítunk.” (Szijjártó Péter, MTI, 2016. február 17.)
-
„Magyarország mindig befogadta azokat, akik valóban menekültek.” (Szijjártó Péter, MTI, 2016. február 26.)
-
„Magyarország teljesíti a menekültekkel szembeni valamennyi jogi és humanitárius kötelezettségét.” (Balog Zoltán, Deutsche Welle, 2016. május 8.)
-
„A jogok és az értékek összetartoznak, és mi voltunk az egyetlen uniós tagállam, amely készen állt maradéktalanul betartani a schengeni és a dublini szabályokat, és a genfi menekültügyi egyezmény előírásait.” (Balog Zoltán, Magyar Idők, 2016. szeptember 15.)
-
Orbán Viktor hat pontból álló javaslata tartalmazta a migránsok schengeni övezeten kívül történő szétválasztását menekültekre és gazdasági bevándorlókra. (2016. szeptember 23.)
-
„Mi is tudjuk, hogy az ide érkezők egy része valódi menekült, míg a többség valamiféle jobb élet reményében indult útnak, nem háború elől menekülnek.” (Rétvári Bence, Szemlélek, 2016. szeptember 29.)
-
„Az is nyilvánvaló, hogy a migránsok nem menekültek, nem a biztonság, hanem a jobb élet miatt igyekeznek Németországba, Ausztriába és Svédországba.” (Orbán Viktor, Magyar Idők, 2016. október 1.)
-
„Magyarország olyan régóta sürgetett jogszabályt fogadott el, amelynek lényege, hogy még az unió területén kívül választaná külön a tényleges menekülteket és a migránsokat.” (Orbán Viktor, MTI, 2017. március 9.)
-
„Ezekben a táborokban kell különválasztani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, ott kell elvégezni a jogi eljárásokat, a terrorellenes szűrést, amelyet követően csak azok léphetnének be az unió területére, akikről tudható a személyazonosságuk, akik nem jelentenek veszélyt Európa biztonságára.” (Orbán Viktor, MTI, 2017. június 22.)
-
„A magyar állam kész menekültként elismerni azt az iráni lányt, akit a svéd hatóságok vissza akartak toloncolni az iszlám köztársaságba, dacára annak, hogy ott a kereszténység felvétele miatt komoly veszélybe kerülne az élete.” (Semjén Zsolt, Magyar Idők, 2017. augusztus 9.)
