Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint, bár a fizetési moratóriumot egyes lakossági csoportoknak meghosszabbította a kormány, aki tud, lépjen ki a moratóriumból, ezt az elnök a bankszövetség keddi sajtótájékoztatóján mondta.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta: a covid válság egyedisége abban rejlik, hogy többnyire keresleti sokk alakul ki egy krízis hatására, a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett korlátozások miatt kínálati sokk is keletkezett a gazdaságban.
Fotó: Kallus György / VG
Kovács Levente rámutatott: a bankszövetség a kettős sokkhatást a kormányzati intézkedéseket támogatva kezelte – ennek jó példája a világon is egyedülálló, mindenki számára biztosított automatikus hiteltörlesztési moratórium. Kovács Levente szerint a bankszektor a moratórium bevezetése előtt jelezte, hogy hasznosabbnak tartaná, ha az indulástól kezdve rászorultsági elven kellene igénybe venni a moratóriumot, a bankok a központi intézkedéseket természetesen végrehajtották. A pénzintézetek azt is közölték, hogy érdemesebb lenne csak a nagyobb összegű, közép, illetve hosszú távú hitelekre kiterjeszteni a moratóriumot, és a hitelkártya, illetve a folyószámla hiteleket nem indokolt a moratórium hatálya alá venni.
A főtitkár arról is szólt, hogy a sokk kezelésében a korábbi gyakorlattal ellentétben nem visszafogással éltek a bankok, hanem – a kormányzattal és az MNB-vel együtt – a hitelezési aktivitás növelését tűzte ki maga elé a hazai bankrendszer.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke szerint a teljes és általános moratórium is hozzájárult ahhoz, hogy napjainkban újabb rekordszintre, mintegy 7500 milliárd forintra emelkedett a lakosságnál lévő készpénzvagyon. Becsei András szerint ennek társadalmi összköltsége mintegy 400-500 milliárd forintra rúg, azaz minden magyar állampolgárnak 50 ezer forintjába kerül évente.
A moratórium ellenére, míg 2019 első fél évében 14 700 milliárd forint volt a hazai bankrendszer hitelállománya, tavaly június végére 16 587 milliárd forintra emelkedett, majd idén az első félév végére 18 274 milliárd forintra nőtt.
Becsei András kiemelte: a jelentős készpénzállomány miatt a bankszövetség azt javasolja, hogy bővítsék ki az elektronikus pénzhasználatot, emellett az elektronikus ügyintézés formáit jobban ki kellene használni. Az elektronikus aláírásokat sztenderd módon be kellene építeni a mindennapi ügyintézésbe.
A bankszövetség javasolja, hogy az elektronikus pénzügyi műveleteket a mostaninál kedvezőbben adóztassák, és a szövetség az elektronikus műveletek teljes tranzakciós illetékmentességét szeretné elérni. Indítványozzák, hogy a költségvetés egyensúlyban tartásához a kétszeres 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételnél magasabb pénz kivételénél a tranzakciós illetéket növeljék meg. Emellett készpénzfizetési limitet vezetnének be, javaslatuk szerint 500 ezer forint feletti fizetéseknél előírás lehetne az elektronikus fizetés.
Az energetikai korszerűsítést támogató hitelkonstrukciók kidolgozását javasolják – 3 milliárd forintos összegig adnának 2,5 százalékos fix kamatot. Emellett az e-ügyintézés további bővítését is indítványozza a bankszövetség.
Becsei András rámutatott: a zöld szempontokat ismertetni kellene az ügyfelekkel, hozzátéve, a jegybank zöld otthon programja október 4-től indul, 2,5 százalékos fix kamattal akár 25 évre is felvehetőek lesznek a zöld otthon programban nyújtott hitelek.
Jelasity Radován kiemelte: jelentősen csökkenhet majd a moratóriumban lévők száma. A jelenleg hitelmoratóriumban lévő 1,15 millió adós körülbelül 70 százaléka, nagyjából 800 ezer ember lesz jogosult arra, hogy az október végi lejárta után is a moratóriumban maradhasson. A bankszövetség szerint azonban ennél jóval kisebb azoknak a száma, akik fizetési nehézségekkel küzdenek, nagyjából az adósok tíz százalékáról van szó. Jelasity Radován szerint, akik a moratóriumban maradóknak ezt kérvényezniük kell, emiatt a szövetség várakozása szerint maximum 100-200 ezer ember marad továbbra is a törlesztési moratóriumban.
Borítókép forrása: Kallus György / VG
