Magyarországon egy év alatt 21 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, ám az összes fizetési tranzakció mintegy háromnegyede még mindig készpénzalapú – emelte ki Becsei András, a Bankszövetség elnöke az innovatív megoldások támogatására, a már létező digitális szolgáltatások és az e-ügyintézési törvény adta lehetőségek hatékony kiaknázására tett javaslatot. A túlzott készpénzmennyiség éves többletköltsége 450-500 milliárd forintra becsülhető – hangzott el. Becsei András arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elsősorban a papírpénz, illetve érmék előállítása jelenti a legnagyobb terhet az államháztartás számára, sokkal inkább a készpénzre épülő szürke- és feketegazdaság miatt kieső adóbevételek jelentik a komolyabb veszteséget. A banki fejlesztések eddigi eredményeit ismertetve Becsei András elmondta, hogy az érintőkártyás fizetés Magyarországon lényegesen könnyebb, mint sok más nyugati országban. A Pénzügyminisztérium által életre hívott és támogatott POS-készülékprogram révén a kereskedők bankkártya-elfogadó terminált igényelhettek, és szintén a jó példák közé tartozik, hogy jövő márciusban kötelező jelleggel indul el az azonnali fizetési rendszer.
Az ülés második előadásában Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár elmondta, hogy Magyarország a működőtőke nagyságát tekintve az európai országok élmezőnyében van, tavaly a bruttó nemzeti össztermék 61 százalékát tette ki. A következő évek feladata, hogy a gazdaság kitettségének csökkentése érdekében egyre több iparágban valósuljanak külföldi befektetések, illetve megfogalmazódott az is, hogy a kevésbé fejlett országrészek felzárkózásában kulcsfontosságú szerepet játszhat a külföldi működőtőke becsatornázása.