Az államtitkár kifejtette: a helyi önkormányzatok 2021-ben várhatóan majdnem 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés mintegy 865 milliárd forintot ad, ez majdnem 126 milliárd forinttal haladja meg a 2020. évi összeget. Emellett az önkormányzatok közötti jelentős pénzügyi különbségek mérséklésére továbbra is fenntartja a kormány az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás rendszerét. Ez gyakorlatilag az önkormányzatok közötti tehermegosztást, a jobb anyagi helyzetű településektől a kevésbé tehetős önkormányzatok felé történő pénzügyi átcsoportosítást jelenti, hiszen a kötelező feladatokat minden helyhatóságnak el kell látni, így például az óvodák, bölcsődék működését a szegényebb településeken is biztosítani kell. A kormány ezeken túl az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat futtat jövőre is, ilyen a Modern Városok Program és a majdnem 200 milliárd forintra bővülő Magyar Falu Program, de komoly forrásokat csatornáznak be a településekhez az uniós programokból is.
Az államtitkár elmondta: a korábban az önkormányzatok által ellátott és jellemzően forráshiányos feladatok jelentős részét az állam 2013-ban átvállalta, csakúgy, mint az önkormányzatokat gúzsba kötő teljes, mintegy 1250 milliárd forintos adósságállományt. Ezzel egyidejűleg az önkormányzatoknál maradó feladatok finanszírozása is átalakult. Míg 2010-ig folyamatosan komoly hiányokat halmozott fel az önkormányzati rendszer, a 2013-as növekedési fordulat egyik nyertese az önkormányzati szektor volt. Az elmúlt öt évben az önkormányzatok legfőbb adóbevételét jelentő iparűzési adó éves összege mintegy 50 százalékkal nőtt. Tavaly csak ebből a tételből 260 milliárd forinttal több bevétele volt az önkormányzatoknak, mint 2014-ben. Nem véletlen, hogy 2019 végén az önkormányzati szektor betétállománya csaknem 800 milliárd forint, az állampapír- állománya pedig 280 milliárd forint volt – magyarázta.
A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint idén nehezen elkerülhető a gazdasági visszaesés, ebben az évben az állam egésze nagyobb mértékben növekvő, míg az önkormányzatok viszonylag kisebb hiánnyal zárhatnak; az utóbbi szektor hiánya körülbelül a GDP 0,1 százaléka lehet.
Arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok nagyon nehezményezik, hogy a gépjárműadót átcsatornázzák a központi költségvetésbe, de ezzel együtt a GDP várható növekedésével a helyhatóságok iparűzési adóbevétele is emelkedni fog, az államtitkár kifejtette: a koronavírus-járvány elleni védekezés az egész ország közös ügye, mindenkinek ki kell vennie a részét belőle, együttműködésre van szükség.
Hangsúlyozta: az idei évre eredetileg tervezett mintegy 3000 milliárd forintos önkormányzati költségvetési bevételen belül alig több, mint 1 százalékot tesz ki az önkormányzatoktól az egészségügyi védekezésre átcsoportosított gépjárműadó bevétel. Jelezte: az átcsoportosított gépjárműadó arányaiban körülbelül harmada a központi költségvetés által vállalt terheknek. Az egészségügyi védekezés túlnyomó kiadásainak központi finanszírozása mellett pedig a kormány számos gazdaságvédelmi intézkedést indított, ha ezek sikerrel járnak, akkor jövőre megközelítheti az 5 százalékot a magyar gazdaság bővülése – és így az önkormányzatok adóbevételei újra növekedhetnek – mutatott rá Banai Péter Benő.
A cikk teljes terjedelmében a Figyelő 2020/27. számában olvasható
(Borítókép: Banai Péter Benő – fotó: Móricz-Sabján Simon)
