Balog Ádám: A sikerhez paradigmaváltásra van szükség

Balog Ádám szerint a Figyelő TOP 200 konferencia ez évi témaválasztása, a „Növekedés és innováció az export tükrében” jó téma, minden erről szóló véleménycserét „jó vitának” tart.

„Emlékezzünk, hogy nem is volt olyan régen, mikor instabilitásról, gyenge növekedésről, munkanélküliségről, forráshiányról folytattunk beszélgetéseket. Mostanában már arról tudunk közösen gondolkodni, hogy a már elért sikerekből hogyan építsünk még nagyobb, jövőbeni sikereket”

– írja az MKB Pénzügyi Csoport tagja, a Danube Capital R&A Zrt. szakmai blogján Balog Ádám.

Sikerek

Szerinte „a sikerekről beszélni kell, a sikert kötelező megünnepelni, a sikerekből tovább kell építkezni”. A rendszerváltás óta eltelt három évtized alatt sok-sok magyar siker született: a magyarokra oly jellemző kreativitás új termékeket és sikercégeket szült az informatika, az egészségipar, az élelmiszeripar területén. Sikeresen tudtuk megszólítani a nemzetközi nagyvállalatokat is, akik lehetőséget láttak az országgal, a magyar emberekkel és hazai vállalkozásokkal való együttműködésben. Az elhatározás, a kitartás és a bátorság hozta meg a sikereinket – véli az elnök-vezérigazgató.

Balog Ádám úgy véli, hogy az elmúlt évtizedben a magyar vállalkozások sikeresen éltek a gazdaságpolitikai által biztosított lehetőségekkel:

• siker a Növekedési Hitelprogramok közel 3 ezer milliárd forintnyi szerződéses összege,
• az uniós szinten legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adó és
• az EU-s gazdaságélénkítő források felhasználása is.

Megemlíti az EXIM eszközeit, a garanciaprogramokat, valamint a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódás általánossá váló lehetőségeit.

Dicséret illeti a kkv-kat is, hiszen együttműködő partnerek voltak a szükséges – és néha nem könnyű – változásokban is, legyen az akár a gazdaság fehérítése, akár a bérek felzárkóztatása – teszi hozzá.

Ezeknek és sok egyéb tényezőnek köszönhetően Magyarországon a gazdasági növekedés üteme az elmúlt időszakban 5 százalék körül alakult, a foglalkoztatottság soha nem látott szinten van és gyakorlatilag eltűnt – 3,5 százalékra zsugorodott – a munkanélküliség.

„Maradjunk bátrak, maradjunk lendületben és tegyük fel magunknak a kérdést: hogyan juthatunk még innen is feljebb? Hogyan tudunk még magasabb hozzáadott értéket előállítani? Hogyan tudunk erősebb, nagyobb vállalati szektort teremteni? Hogyan tudjuk erősíteni az ország exportképességét?”

Balog Ádám szerint a válasz a hazai kkv-szektor teljesítményében keresendő, hiszen – az európaihoz hasonlóan – a magyar gazdaság alapköve is a kkv-szektor. Az európai vállalatok 99 százalékát kkv-k alkotják, a magánszektor munkahelyeinek kétharmadát ők biztosítják és a GDP előállításában is 50 százalékos részt vállalnak. A multinacionális vállalatok beszállítóinak jelentős része is kkv, ezért a multik számára is létszükséglet a fejlődésük.

Hol van lehetőség a fejlődésre? Hol kell fejlődni?

A hazai kkv-szektor a külkereskedelmi forgalmunknak csak 20-25 százalékát adja; az exportnak pedig kevesebb, mint 5 százalékát. Balog Ádám szerint ezek azok a területek, ahol még bőven van dolgunk.

Úgy véli, hogy a fejlődés legnagyobb ellensége az lehet, hogy az elmúlt évek rendkívül sikeres növekedési időszaka fordulóponthoz ért, véget ért a könnyű növekedés kora, eltűnt a szinte korlátlan és olcsó munkaerő, a kkv-k elérték kapacitás-korlátjaikat.

Mi a további növekedés titka?

A gazdasági környezet – lehető legprecízebb, folyamatos – elemzésén túl szerinte a további növekedés titka az erőteljes, tervszerű, tudatos hatékonyságnövelés. Sok más mellett például a jövedelmek további felzárkóztatásához is a magasabb hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállítására kell átállni. Szerinte ehhez

a kkv-szektor innovációjára van szükség a termékek és szolgáltatások szakmai tartalmaiban és előállításuk folyamataiban egyaránt.

A Figyelő gáláján tartott beszédében minden magyar vállalatvezető figyelmét felhívta egy olyan tényre, amely a szükségesnél jóval kevesebb figyelmet kap, noha fontossága és indokoltsága alapján elsődleges kellene, hogy legyen:

változtatni, erősíteni, fejleszteni kell a vezetési-szervezési módszereken, tervezési folyamatokon, humánerőforrás-menedzsmenten.

Ha mindehhez egy-egy vállalat esetében teljes szemléletváltás is szükséges, akkor szerinte véghez kell vinni a teljes szemléletváltást.

„A sikerhez változás kell, a változáshoz pedig bátorság!”

A siker hat fő feltétele

„Ha csak az MKB Bank elmúlt négy évét tekintem, itt is számtalanszor volt szükség bátorságra; enélkül a bank nem tartana ott, ahol most tart. Bátran oldottuk meg a problémákat és ehhez bátran vontunk be tudást” – írja Balog Ádám.

1. Elengedhetetlen a gazdasági környezet állandó, szakértői szintű elemzése.
2. A külső és belső változásokra történő azonnali reagálás képességét folyamatosan a legmagasabb szinten kell tartani.
3. Alapvető fontosságú a vállalkozás adott élethelyzetének megfelelő pénzügyi forrás tervezése.
4. Hatékony belső szervezeti kultúra és jó képességű vezetők szükségesek.
5. Vezetői tudatosság, eredményes és megbízható delegálási rendszerek alkalmazása nélkül nincs fejlődés.
6. A szükséges emberi erőforrás és szakmai tudás folyamatos rendelkezésre állását biztosítani kell.

Végezetül egy érdekességet is megosztott az elnök-vezérigazgató: egy, a közelmúltban – az innováció feltételei kérdéskörben – végzett vállalati kutatás az innováció nehézségeiként döntő hányadban még mindig a „pénzügyi és munkaerőpiaci korlátokat” és az „állami támogatások hiányát” nevezte meg.

„Sajnos, még mindig sokkal kevesebben vannak azok, akik „a megfelelő vezetési-szervezési képességek hiányában” vagy akár a „rossz vezetői beidegződésekben” vélik felfedezni az innováció következő akadályait.”

Ez is megerősíti Balog Ádámot abban, hogy ki merje mondani:

az újabb szintlépéshez, a sikerek folytatásához a vezetői tudatosságban is szemléletváltásra van szükség.

„Ha ez szükséges a vállalataink fejlődéséhez, akkor vezetőként is legyünk bátrak és kezdjük magunkkal és magunkban a változásokat” – zárja írását az MKB Bank elnök-vezérigazgatója.