Arra a kérdésre, a magyar gazdaságban inkább növekedésre, vagy recesszióra lehet számítani idén, kiemelte: „merem mondani, hogy ha világban recesszió lesz, akkor az nálunk, enyhébb mértékű lesz; ha növekedés jön, akkor mi a bővülésünk meghaladja majd a növekedés általános nemzetközi mértékét. Ami biztos: folyamatosan és szélsőségesen változik a világ napi helyzete, ide értve akár a Covid-, akár a politikai helyzetet. Ezért napról napra professzionalizmus és koncentráció kell a felelősök részéről annak érdekében, hogy minden jól alakuljon, a bajt megelőzzük, amit lehet, kézben tartsunk és percről percre, napról napra győzzünk vagy vesztes helyzeteket ikszre hozzuk ki.
Kifejtette: a tények azt mutatják, hogy a magyar kormány az egészségügyi és a gazdasági helyzetet nézve, mindkét területen jól tette, teszi a dolgát. Fontos látni, hogy a kormány, az MNB, a komplex fiskális és monetáris politika új támogatásrendszerének is két szintje van: az egyik a tényleges, azonnali gazdasági segítségnyújtás, a másik – amelyik legalább ennyire fontos – a biztatás, az optimizmus, a jövőbe vetett bizalom fenntartása az emberekben és a vállalatokban. „Hiszem, hogy a jelen helyzetben is alakítói lehetünk a jövőnek, hiszem, hogy optimistának kell maradnunk és akkor lehet egy szerény, nulla százalék körüli, enyhén pozitív növekedés. Persze ehhez a „napi kemény melót” el kell végezni, észnél kell lenni, és minden helyzetben meg kell őriznünk a rugalmasságunkat” – mutatott rá az MKB elnök-vezérigazgatója.
Arra a felvetésre, hogy a bankok, vállalatok vezetőinek többsége kedvező kormányzati döntésnek tartja a hiteltörlesztési moratórium bevezetését, kiemelte: ennek kapcsán egy alapvető gondolatot el kell mondani, a pénzügyek világában is létezik a felnőttkor. Itt kell hangsúlyozni azt a mondatot, hogy a moratórium nem elengedést jelent, hanem lehetőséget a törlesztés ideiglenes felfüggesztésére és a fizetés későbbi időpontban történő folytatására – emelte ki.
Balog Ádám jelezte: a krízisre adott kormányzati döntések legfontosabbja egyértelműen a moratórium bevezetése. A hiteltörlesztések felfüggesztésének felajánlott lehetősége önmagában olyan nagyságrendű segítség, mint az összes többi intézkedés, állami program összességében. A moratórium bevezetése pénzt hagyott a vállalatoknál, ami sok esetben a vállalat megmaradását jelenti, de ez egyúttal azt is jelentette, hogy a bankok sem jutottak a pénzhez. Nagyon fontos volt, hogy a gazdaságpolitika – leginkább az MNB – második körben arról gondoskodott, hogy ezt megfelelő likviditást biztosító eszközökkel pótolja – emelte ki.
Arra a kérdéskörre, hogy az Európai Bizottság lezártnak tekinti az MKB szanálását, de mi okozta ebben a folyamatban a legnagyobb nehézséget, Balog Ádám azt válaszolta: az Európai Unió kemény dió, élesen el kell különíteni egymástól az EU politikai, illetve az EU adminisztratív – nevezhetjük bürökratikusnak is – működését. „ A vállalások teljesítéséhez létre kellett hoznunk azt a vállalati képességünket, amellyel kezelni tudtuk az EU-t mint adminisztrációt. El kellett jutnunk odáig, hogy kimondhassuk: értjük az uniót, beszélünk a nyelvén, tudjuk, mit miért csinál, vagy mit miért nem csinál. Az EU-val való egyeztetés folyamatossága és mélysége miatt ma, Magyarországon valószínűleg az MKB a leginkább EU kompatibilis bank. Büszke vagyok rá, hogy a sikerünk egyben kollégáim tudásának elismerése is. Köszönjük az EU-nak, hogy ilyen mennyiségű és minőségű tudást, tapasztalatot adott nekünk” – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.
A Takarék Csoport, az MKB, majd később a Budapest Bank által aláírt szándéknyilatkozattal, a Magyar Bankholding megalapításával kapcsolatban rámutatott: a három bank együtt mintegy 1,9 millió ügyfelet szolgál ki, az együttes mérlegfőösszegük hozzávetőleg 5800 milliárd forintot tesz ki, így mindenképpen nagy lehetőség a szorosabb együttműködés. Ugyanakkor minden szempontból óvatosan kell bánni ezzel a dologgal. Minden meggondolatlan vagy nem jó időpontban kimondott mondat, mozdulat károkat okozhat, ugyanúgy, mint az, ha valamit nem mondunk ki a kellő időben és helyen. Általános igazság, és nem csak ehhez a témához kapcsolódik, hogy ha létre akarunk hozni valamit, akkor nem az a mérce, nem az a cél, hogy valakinek igaza legyen, vagy, hogy valaki a másik fölé kerekedjen, hanem az kell legyen az egyetlen mozgatórugó, hogy amit létrehozunk, az a lehető legprofesszionálisabb legyen. Az egyéni ambíciókat nem lehet az „ügyek” érdekei elé helyezni. Én nagyon hiszek abban, hogy meg tudjuk haladni magunkat, és nem lesznek igazak ránk a magyarokról szóló azon sztereotípiák, melyek az együttműködési képességünkről, vagy egymás tudásának elfogadásáról, tiszteletéről szólnak. Részemről mindent elkövetek, és el fogok követni ezért – mondta Balog Ádám.
A cikk teljes terjedelmében a Figyelő legutóbbi, csütörtökön megjelent számában (2020/28.) olvasható
(Borítókép: Móricz-Sabján Simon)
