A május 1-jével kinevezett miniszteri biztos elmondta: szemben az 1970-es, 80-as évek eutrofizációjával, vagyis a szennyvíz miatti elalgásodással, ma a Balaton vizének nagy fokú tisztulása tapasztalható, Ez nem véletlen – magyarázta –, a mezőgazdasági tevékenységek korlátozása miatt ugyanis jóval kevesebb műtrágya mosódott be a tóba, ráadásul a partközeli területeken számos vegyszer használata tiltott.
„A Balaton minél tovább őrizze meg jelenlegi állapotát”
– válaszolta Szári Zsolt arra a kérdésre, hogy mi a kormányzati elvárás a munkájával kapcsolatban. Létfontosságúnak nevezte továbbá – a partvédelem érdekében – egy ipari kikötő megépítését vagy a korábbiak rekonstrukcióját. Ám itt is komoly ellentétek feszülnek egymásnak, ezért először igyekezni kell konszenzust teremteni az ügyben az érintettek között, és természetesen megvizsgálni, hogy egy adott beruházás milyen hatással van az élővilágra – mondta.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t hét éve vezető szakember arról is beszélt, szerencsére van igény a minőségi balatoni halra,
és reményeik szerint heteken belül elérik, hogy a balatoni hal megkapja az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést.
Ez egyébként nemcsak a Balaton medréből kifogott állatot jelenti majd, hanem a tó vízgyűjtő területén létesült akvakultúrákban megtermelt pontyot és süllőt is, de még a „profi” halfogyasztóknak is szinte észrevehetetlen lesz, hogy honnan származik a hal.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában.
(Borítókép: Nagy István agrárminiszter (j) és Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (b) balinivadékokat telepít az Első Balatoni Sporthorgász Centrum részeként megvalósult Akvárium apartmanházak átadásán Keszthelyen 2019. május 28-án. (MTI/Varga György)
