A rezisztens a baktériumtörzsek a WHO és az európai járványügyi hatóság egy tavalyi közös tanulmánya szerint évente hatszázezer embert fertőznek meg, több mint harmincezer beteget pedig, el is veszítünk az ilyen – igen jelentős arányban kórházi – fertőzés miatt. Az idézett tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben minden változatlan marad, a fertőzések száma 2050-re elérheti a tízmilliót, a haláleseteké pedig, a 700-800 ezret. A tanulmány szerint a mikrobiális rezisztencia gazdasági kihatása is nagyon jelentős. Betegség terhe akkora, mint az influenza, a tbc és az AIDS-é együtt véve. Mindezek miatt a WHO az antimikrobiális rezisztencia elleni erőfeszítések fokozására, az ilyen célú beruházások növelésére szólított fel és a probléma kezelésére egy akciócsoportot is létrehozott.
A bakteriofágok mint természetes bacilus ellenségek már a múlt század elején képbe kerültek, ám az ezekkel kapcsolatos kutatások a penicillin felfedezésével, az antibiotikumok elterjedésével teljesen háttérbe szorultak.
Az ezredfordulón azonban a mikrobiális rezisztencia terjedése miatt a kutatók újra érdeklődni kezdtek irántuk. Mivel ezek a bacillus „faló” vírusok teljesen más úton támadják meg a kórokozókat, mint az antibiotikumok, / örökítő anyagukat a baktériumba juttatva lízist, vagyis a baktérium szétesését, megsemmisülését idézik elő/ reális esély van arra, hogy hatékony fegyverként lehessen bevetni őket az antibiotikum rezisztens baktérium törzsekkel szemben. Az USA-ban már volt is példa arra, hogy életmentő céllal engedélyezték bakteriofág koktél alkalmazását, és az európai gyógyszerkönyv részeként is készül egy monográfia a bakteriofágokról így van realitása annak, hogy az eljárás belátható időn belül bekerülhet az orvosi protokollba.
Ahogyan a figyelo.hu arról már korábban is beszámolt, a baktériumok természetes ellenségének számító fágok azonosításával és elkülönítésével kapcsolatos kutatások Kardos Gábor vezetésével évek óta folynak a Debreceni Egyetemen. Az egyetlen hazai vírus vakcina gyártó cégnek számító Fluart Kft. kutatásai azonban az utóbbi időben ennél célirányosabbak voltak: olyan baktériumot kerestek, aminek a hazai népességben fertőzési és aránya és halálozási aránya is kiugró. A céget képviselő Kiss Balázs tájékoztatása szerint a népegészségügytől kapott adatok alapján a szalmonella baktériumát választották ki és erre fejlesztettek ki egy eljárást, amiről lombik méretben sikerült bizonyítani, hogy működik. Most arra várnak, hogy birtokba vehessék a Pilot labor gyártó részlegét, és megkezdjék technológiai transzfert. Amikor ebben elérik a kívánt eredményt, más kórokozók bakteriofágjait is górcső alá veszik.
Bács Zoltán kancellár tájékoztatása szerint:
a Pilot Laboratórium az egyetemi egészségipari ökoszisztéma szerves része, amiben megvalósul az ipar és a felsőoktatás együttműködése, természetesen piaci alapon. Erre példa az egyetem 51 százalékos és Fluart Kft. 49 százalékos tulajdoni hányadával létrehozott UD Pilot Kft. is, aminek feladata a Pilot labor működtetése, illetve a szellemi termékek hasznosítása lesz.
Az egészségipari ökoszisztéma 2016-ban megkezdett kialakításához tartozó projekteket – amik közül az egyik legjelentősebb a GINOP támogatással felépített és megfelelő berendezésekkel, eszközökkel felszerelt Pilot Kutató és Fejlesztő laboratórium létrehozása volt – idén befejezték, most az elszámolás folyik. A Laboratóriumban a fágkutatásokra koncentrálnak, de az egyetemi egységek részvételével egyéb gyógyszeripari kutatás is zajlik, ember és az állatgyógyászatban egyaránt szeretnének eredményeket elérni, amelyeket piacosítani szeretnének. Ennek érdekében alakították ki a laboratóriumot úgy, hogy annak része legyen egy 4000 négyzetméteres középüzem is.
A Pilot Kutató és Fejlesztő Laboratóriumban rendelkezésre áll a tiszta tér a gyógyszergyártáshoz. A tevékenység aszeptikus, vagyis mikroorganizmusok távol tartása mellett folyik majd. Kovácsné Bácskay Ildikó dékán tájékoztatása szerint a középüzem kulcsszereplője az ilyen körülményeket mellett is teljesítőképes munkavállaló. A humán erőforrás kihívásokra az egyetem oktatási kínálatának bővítésével reagál: elindították a gyógyszerfejlesztési-kutatási menedzser MSC szakot, és tervezik gyógyszeripari gyártástechnológus MSC szak és szakirányú továbbképzés, illetve, állatgyógyászati kutatás-fejlesztési menedzser szak indítását is.
Domonkos Dávid intézetigazgató az eszközök terén tapasztalható termékinnovációra mint kihívásra hívta fel a figyelmet, amire a középüzemet is magában foglaló Pilot Laboratóriumnak folyamatosan megfelelő választ kell majd adni, továbbá meg kell felelnie a legszigorúbb gyógyszeripari szabványoknak.
Fotó: PuzzlePix/Shutterstock
