Fenyő János médiavállalkozó sikeres fényképészként kezdte a karrierjét az 1970-es években, az 1980-as években már külföldön is, azon belül Kaliforniában dolgozott huzamosabb ideig, ahonnét már amerikai állampolgárként tért haza 1987-ben.
1988-ban megalapította médiavállalkozását Vico néven, ami rövid idő alatt a videokazetta kölcsönzői és árusítói piac egyeduralkodójává vált. Az ebből befolyó pénzből számos akkoriban jól menő, ismert újságot felvásárolt a gyermeklapoktól a tinimagazinokon át a hírlapokig. 1998-ra Fenyő vállalatbirodalma a feltételezések szerint 15-17 milliárd forintot ért.
Ezeket a felvásárlásokat – ahogy a Vico beindítását is – részben alvilági pénzekből fedezte, mivel a videokazetta-üzlet mindenféle forgalmazási és egyéb engedélyek híján hamar feltűnt az amerikai kiadóknak, akik jelentős összegű pereket akasztottak a nyakába, amelyeket egyrészt megnyertek, másrészt a Vicót eltiltották a további kazettaforgalmazástól.
1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán. Éppen egyik barátnőjével beszélt telefonon, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és a kezében lévő Agram 2000 típusú hangtompítóval felszerelt géppisztolyból az anyósülés felőli ablakon keresztül mintegy 20-25 lövést adott le gyakorlatilag közvetlen közelről a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette. Az elkövető ezután futva távozott a helyszínről.
Bajnai és Simor is feltűnt a Fenyő-vagyon felosztásakor
A hatalmas vagyonnal bíró médiavállalkozó meggyilkolását követően majdnem egy év telt el, amíg sikerült átláthatóvá tenni a céget. Ez után a felelős tulajdonos, a SETARA Alapítvány – amelynek 4 tagú kuratóriumát három liechtensteini ügyvéd és Fenyő egykori bizalmasa, Székely Herbert alkotta – megbízta a Vico-lapok és -ingatlanok értékesítésével a CA-IB Értékpapír Rt-t. Ennek a cégnek 1999-ben az ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese, az akkor 31 éves fiatalember, Bajnai Gordon volt. A részvénytársaság vezérigazgatójaként a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, Simor András dolgozott.
Fotó: Budapest, 2008. október 13. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke és Veres János pénzügyminiszter beszélget a Parlament Nándorfehérvári termében, ahol a kormányfő pénzügyi szakemberekkel folytatott megbeszélést. (MTI Fotó: Beliczay László)
A Magyar Nemzet korabeli cikke szerint Bajnai Gordon a Fenyő János tulajdonában álló lapok eladása kapcsán a SETARA többek között azt szabta feltételül, hogy a Vico-tulajdon csakis politikamentes csoport kezébe kerülhet. A CA-IB zártkörű, meghívásos pályázatot hirdetett elsősorban nemzetközi háttérrel rendelkező befektetők számára. Előzetesen 16 érdeklődővel tárgyaltak, többségüket első körben meg is hívták ajánlattételre. Később négy ajánlattevőre szűkítették a kört, akiknek lehetőségük volt a Vico-t átvilágítani. 1999. október elején a társaságok megtették kötelező érvényű ajánlatukat.
Bajnai Gordon akkor azt közölte: a tárgyaláson résztvevőkkel titoktartási nyilatkozatot írtak alá, ezért nem árulhatja el, kik vettek még részt a pályázaton. Korábban a sajtóban megjelent cikkek szerint a másik nagy esélyes az magyar-amerikai Intercom volt.
Külföldieknek játszották át a hazai sajtó jelentős részét
A CA-IB a legmegfelelőbbnek a holland VNU-t találta, így ezzel a céggel kezdték meg a végső tárgyalásokat. A felek a vételárat szintén titkos adatnak minősítették. Az Élet és Irodalomban akkor megjelent cikk szerint a VNU több mint 12 milliárd forintot ajánlott a lapok kiadói jogaiért. Arról nem kerültek nyilvánosságra információk, hogy az ingatlanokért mennyit fizetett a VNU. A VNU már a tárgyalás elején közölte, hogy a Népszavát nem akarja megvenni, mivel a politikai napilap nem illik a magazinokat, telefonkönyveket kiadó cég profiljába.
A VNU Budapest Lapkiadó Rt. végül aláírta a szerződést az Egyesült Kiadó Holding Kft. megvásárlásáról, és ezzel összesen 12 magazin – egyebek mellett a Nők Lapja, az Otthon és a Színes RTV című lapok – kiadási jogát szerezte meg. Az Egyesült Kiadói Holding Kft. megvásárlásával a VNU Budapest Rt. Magyarország vezető lapkiadójává vált. A harmadik legnagyobb magyar internetes portál – a Startlap.hu – megvásárlásának köszönhetően pedig a VNU Budapest Rt. kulcsfontosságú pozíciót szerzett a magyar internetpiacon, és még ebben az évben elindítja üzleti portálját, a FigyelőNetet.
2003-ben a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Kiadói Rt.-re változott, és egészen 2014-ig a külföldi tulajdonban álló médiavállalkozás uralta a hazai lappiac jelentős részét. 2014-ben a Sanoma Media Budapest médiacéget, a vevő a magyar milliárdos, Varga Zoltán pénzügyi befektető cége, a Central Fund Zrt. vette meg.
Borítófotó: Bajnai Gordon miniszterelnök jelenlétében (középen állva) megállapodást írnak alá az Európai Úszószövetség (LEN) és a Magyar Úszószövetség között a LEN 30. Európai úszó, műugró, műúszó és nyíltvizi Európa-bajnokság tárgyában az Országház Delegációs termében. Balról: Gyárfás Tamás, a LEN alelnöke, a Magyar Úszószövetség elnöke (MTI Fotó: Kovács Attila)
