Jelentős mértékben csökkent az euróövezet munkanélküliségi rátája februárban az egy évvel korábbi értékhez képest, de még mindig horrorisztikusan magas számokat közölt az Eurostat. A valutaunió 19 országában a 10 százalékot meghaladó mértékről 9,5 százalékra esett a mutató egy év leforgása alatt. A legnagyobb az állástalanok aránya Görögországban, ahol az emberek 23 százaléka hiába keres magának munkát, de a spanyolok 18 százaléka is meglehetősen riasztó. Még sötétebb a kép, ha a fiatalokra helyezzük a fókuszt, a csökkenő tendencia ellenére nem egy országban találunk 30-40 százalék feletti adatokat.
Természetesen akárcsak a gazdasági szerkezetet illetően, a munkanélküliség terén is óriási eltérések vannak az euróövezeten belül. Miközben Németország például 4 százalék alatti értékkel büszkélkedhet, a görögök és spanyolok mellett Portugália, Franciaország és Olaszország is 10 százalék felett jár. Épp azok az országok teljesítenek a legrosszabbul, amelyek egyébként is szenvednek az euróövezethez való tartozás hátrányaitól, attól, hogy nem rendelkeznek önálló, a gazdasági fejlettségi szintjükre kalibrálható monetáris politikával.
Munkanélküliség a régióban (2017 február/forrás:Eurostat):
- Magyarország 4,4
- Szlovákia 8,6
- Szlovénia 7,8
- Lengyelország 5,3
Az uniós átlag kicsit jobb, mint a közös pénzt használóké, „mindössze” 8 százalék. Magyarország mára már a maga 4,4 százalékával egyértelműen a jó helyzetben lévő országok között található. Innen nézve beérni látszik a 2010-ben meghirdetett politika gyümölcse: a munkára rakódó terhek csökkentése és a segély helyett munkát elv gyakorlatba ültetése is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi hét évben megállás nélkül csökkent hazánkban a munkanélküliség. Emlékezetes, a kormányváltáskor még 11 százalék felett állt a ráta.
