Ám aztán jött november 8-a, és vele az egész világot meglepő fordulat. Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson számos egyéb mellett azt jelentette, hogy többé nem kell aggódni a fegyverviselési jog korlátozásától. A demokraták leginkább a mentálisan sérült emberektől akarták elvenni a puskákat, Trump azonban a választási kampányban világossá tette, hogy hasonló alkotmánymódosításokról hallani sem akar.
A kézifegyver-gyártók kezdeti öröme azonban hamar tovaszállt: a Smith & Wesson részvényei ugyanis a történelmi pillanat után szakadékba hajított kőként kezdtek esni. A cég a választásokat követően 25 százalékot vesztett az értékéből. A piac lejtmenete pedig azóta is tart. A pontos számokat még nem látni, de annyi biztos, hogy több százezerrel maradnak el az idei eladások a tavalyihoz képest.
A befektetési tanácsadással is foglalkozó Philadelphia Investment Partners egyik vezetője, Peter Zeuli mindezt már előre látta. Évek óta figyelmeztetett rá: ha elül a fegyvertartási jogok körüli vihar, az eladások rohamléptékben fognak csökkenni. Az emberek ugyanis épp azért veszik zsákszámra a puskákat és a pisztolyokat, mert attól félnek, hogy a fegyverek kikerülnek a boltok kínálatából. Jellemző, hogy a gyártók piaci értéke minden egyes tragédia/mészárlás után, ahogy fellángoltak a társadalmi viták, gyors emelkedésnek indult. Amikor tavaly tavasszal Orlandoban 49 embert lőtt le egy ámokfutó, a Sturm, Ruger & Company (Sturm Ruger) részvények értéke 4, a Smith & Wessoné pedig 10 százalékkal nőtt. Néhány beszámoló szerint a tragédia utáni napokban volt, ahol teljesen felpakolt bevásárló kocsikban vitték a fegyvereket, mintha valamiféle invázió lenne a küszöbön. A Nemzeti Fegyverszövetségnél (National Rifle Association) épp emiatt a fegyvertartást kritizáló Barack Obama elnököt néha viccből, mint az egyik legjobb reklámemberüket emlegették. Az elmúlt évek nagy felfutását pedig „Obama Boom”-nak is nevezték. Most viszont attól tartanak, hogy a vásárlóik lassan rájönnek, hogy már épp elég fegyver lóg a sufnik falán, semmi okuk rá, hogy pont most újabbakat vegyenek.
Az már helyi sajátosság, hogy a piac méretéről nincsenek pontos adatok: az államok túlnyomó része ugyanis nem engedi, hogy a hatóságok adatokat gyűjtsenek a fegyvervásárlásokról. Így állhatott elő az a bizarr helyzet, hogy a kormányzati szervek pontosan tudják, hány embernek van autója, de az előttük is rejtély, hogy kiknek van pisztolya. A becslések mindenesetre 360 milliónál is több fegyverrel szólnak. Vagyis egy átlagos amerikai felnőtt egy pisztollyal már meg se elégszik. Csak összehasonlításképp: az 508 millió lakosú Európai Unióban csak 80 millió fegyver van az állampolgároknál. Jellemző, hogy bár az öt legnagyobb kézifegyver-gyártó között három amerikai cég mellet két európai is akad, mégis mindkettő – az osztrák Glock és a német alapítású SIG Sauer – termékeit is leginkább az USA-ban vásárolják.
