Ha a környező országokat nézzük, a hazai üzemanyagárak valamelyest most is magasabbak, a közeljövőben a leginkább befolyásoló tényező pedig a világgazdaság növekedése lehet – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Pletser Tamás, az Erste-csoport regionális olaj- és gázipari elemzője. Hozzátette, a február 5-én életbe lépett embargó lehetséges hatásai még nem érződnek, mivel minden tagállam a szokásosnál nagyobb gázolajtartalékkal készült az intézkedésre.
A MOL százhalombattai Dunai Finomítója jelenleg orosz olajat dolgoz fel, nem jutna belőle exportra, a hazai szükségletet biztosítja
Fotó: Móricz-Sabján Simon
A szakértő a lapnak kifejtette, a dízelfelhasználás a második és harmadik negyedévben a legmagasabb, ezért a szakértő szerint a nyáron lehet magasabb a gázolaj ára és várhatóan hiány sem lép fel. Ez két dologra vezethető vissza, egyrészt a Közel-, illetve a Távol-Keletről beszerzett importtal, valamint a török és szenegáli „színekben” behozott orosz eredetű olajjal jórészt kiválthatók a szankciók alá eső szállítások, másfelől viszont a világgazdasági növekedési kilátások befolyásolják a keresletet. A GDP bővülését lassítják ugyanis a magas kamatszintek, amelyekre azért kényszerülnek a jegybankok, hogy az inflációt fékezzék. A dízelfogyasztás pedig jobban kapcsolódik a világgazdasági aktivitáshoz, mint az inkább (lakossági) fogyasztói kereslethez köthető benzinfelhasználás. (Az üzemanyagárak jelenleg a környező országokhoz képest jelenleg idehaza valamivel magasabbak.)
Az ellátás kérdése meglehetősen összetett: az Adria kőolajvezeték használatára vonatkozóan a horvát Janaf céggel az első negyedév végéig van érvényes szerződése a MOL szlovákiai leányvállalatánal, ám a tranzitdíj meglehetősen magas, a szokványos ár hétszerese. Csehország, Szlovákia és Magyarország azt szeretné elérni, hogy az elektromos távvezetékek és a gázvezetékek „mintájára” a kőolajra is vonatkozzanak meghatározott uniós tranzitárak.
Az ellátáshoz hozzájön még, hogy a Slovnaft vásárolhat a Barátság vezetéken érkező orosz eredetű kőolajat, de nem exportálhatja EU-s országoknak az abból finomított termékeket, kivétel ez alól december 5-éig Csehország, amely tagállam gázolajszükségletei harminc százalékát fedezheti a Szlovákiából érkező orosz kőolajból finomított termék, Ukrajna irányába pedig (lévén nem uniós tagállam) engedélyezett az export. Az elemző szerint továbbra is kérdés, Európa hogyan boldogul az orosz import teljes kiiktatásával. Ha a földgázbehozatalt nézzük, a jelenleg beérkező évi húszmilliárd köbméter közel harmada a magyarországi szükségletet fedezi, a kőolaj esetében is konfliktusforrás lehet az unióval mégpedig azért, mert a Barátság kőolajvezeték déli ágán még mindig érkezik orosz forrásból olaj.
Ami a szankciókat illeti, az elemző szerint nagyon árnyalt a kép. Ugyanis amíg a finomítatlan kőolajnak Oroszország gyorsan talált új felvevőpiacokat, addig a kőolajtermékekből Kína és India többletet termel, ezért – ahogyan a Világgazdaság is írja – ezeken a nagy ázsiai piacokon jelentős mennyiségű orosz dízelt nem lehet értékesíteni. Emiatt nehézségei vannak Oroszországnak, elsősorban a finomított termékek esetében, hogy megfelelő piacokat találjon. A szankciók eredeti célja ugyanakkor nem a volumencsökkenés, hanem Oroszország árbevételeinek visszafogása. Ha a szankciókat az unió maradéktalanul betartatná, az a világpiacra lenne kihatással, ezért Pletser Tamás szerint további finomhangolások jöhetnek.
